A kelet-európai szovjet típusú diktatúrák nemcsak a polgári szabadságjogok gyakorlását fékezték, hanem egyben a szélsőséges nacionalista vagy szélsőjobboldali, szélsőbaloldali politikai mozgalmakat is. A diktatúrák felszámolása után először Romániában, majd a többi országban is előtörtek a "demokrácia szabályai szerinti" társadalmakban évszázadok óta rejtőző szélsőséges nacionalizmusok. Erdélyben az 1945. évi magyarellenes pogromok hangulatát idéző tüntetésekre került sor. A magyarságot azzal vádolták, hogy fel akarják bomlasztani az egységes Romániát, és Erdélyt Magyarországhoz kívánják csatoltatni. A falvakból rekrutált, nacionalista mámorban úszó, dorongokkal felfegyverzett tömeg március 19-én, Marosvásárhelyen berontott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházába, ütlegelték az ottani politikusokat, közöttük Sütő András írót. A hírre a Székelyföldről magyar csoportok érkeztek. Fejszékkel, motoros fűrészekkel, dorongokkal vívott háború kezdődött, amelybe a román hadsereg csak akkor avatkozott be, amikor a magyarok "fölénybe" kerültek. A sokak által annyira óhajtott román-magyar megegyezés néhány hónapos álma ezzel végleg szertefoszlani látszott.
