(MTI) - Az állami antiszemitizmus az európai kultúra mélypontját jelenti - tette hozzá a Széchenyi-díjas akadémikus a megemlékezésen, amelynek keretében bemutatták a füredi zsidóság történetét feldolgozó könyvet. Glatz Ferenc kiemelte: az állami antiszemitizmus annak idején "tulajdonképpen a zsidótörvényekben öltött testet", s Európában először Magyarországon korlátozták - már 1920-ban - a zsidó származású állampolgárok számát az egyetemeken. Megjegyezte, hogy az állami antiszemitizmus mellett, sőt azt megelőzve, létezett a kulturális és szociális antiszemitizmus is.
Szólt a pogrom-antiszemitizmusról is, amelynek lényege - mint mondta -, hogy az állami törvények által buzdított antiszemitizmus a lakosság indulatával párosulva a zsidóság "elhajtásában és megsemmisítésében" mutatkozott meg. Ez történt 1944-ben Magyarországon is - tette hozzá.
Ha egy állam odáig züllik, hogy polgárainak egy részét származás, vallás vagy esetleg anyagi javak birtoklása okán kitagadja, kirekeszti, "az az állampolgári közösség eljutott a maga történelmének a mélypontjára" - közölte az akadémikus. Glatz Ferenc úgy fogalmazott: ez a társadalom feldolgozta a holokausztot, "feldolgozta magában a saját bűnét, a maga mulasztását, úgy is mondhatnám, a saját maga ostobaságát".
Bóka István polgármester felidézte: 1944. április 16-án Balatonfüred 153 zsidó polgárát hurcolták koncentrációs táborba, közülük mindössze 15-en tértek vissza. Hangsúlyozta, hogy a város mindig méltó módon igyekezett megemlékezni az áldozatokról: nevüket emléktábla őrzi az izraelita temetőben, emléktáblát állítottak tiszteletükre a város egyik legszebb részén, a Tagore sétányon is, 2007-ben úgynevezett botlóköveket helyeztek el a régi városrész egyes járdáin, az elhurcolt zsidó polgárok egykori házai előtt, most pedig könyvet adtak ki a balatonfüredi zsidóság történetéről.
A megemlékezésen Olti Ferenc, aki balatonfüredi holokauszt-túlélők gyermeke, azt hangsúlyozta: "mártírjaink az egész emberiségért is áldozták életüket". Azért az általános humanizmusért, amely azon a sarkalatos vallási törvényen alapul: szeresd embertársadat, mint önmagadat - tette hozzá.
Zoltainé Karkovány Judit budapesti tanár Hiányjel - Fejezetek a balatonfüredi zsidók történetéből című könyvét a szerző jelenlétében Széchenyi Ágnes irodalomtörténész mutatta be és méltatta. Mint mondta, a kötet nem kifejezetten a holokausztról szól, hanem azt dolgozza fel, milyen szerepet töltöttek be az ott élő zsidók a füredi közéletben, a gazdasági, kereskedelmi és kulturális életben, különösen a modernizációban. A könyvet, amelyhez Schweitzer József professzor, nyugalmazott országos főrabbi írt előszót, a Balatonfüred Városért Közalapítvány adta ki 500 példányban.
