A Nemzeti Kulturális Alap június 19-én, pénteken a Várkert Bazárban tartott előadásokat a Cseh Tamás Program eddigi eredményeiről, valamint a jövőre vonatkozó tervekről. Az esemény elején Siklósi Örs, az Ersch, Cseh Tamás Program által támogatott zenekar adott elő. Majd pedig Krucsainé Herter Anikó, az NKA igazgatósága főigazgatója, utána Vizkeleti Andrea, az NKA Bizottsága titkára, főtanácsosa előadásaiból ismerhettük meg a Program jogi hátterét, szabályait, valamint az idei pályáztatás tervezett menetrendjét, lefolyását. Őket Pottyondy Péter és Prof. Dr. Müller Ferenc, a Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelem Kollégium tagjai követték, akik eddigi tevékenységükről és tapasztalataikról számoltak be az érdeklődőknek.
A továbbiakban egy kerekasztal-beszélgetés keretében Siklósi Örs, Kovács Ákos ?Dadan?, az Ersch zenekar mentora, valamint Bajnai Zsolt, a Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője osztották meg egymással tapasztalataikat. Az Ersch a legnépszerűbb alprogramra pályázott sikerrel: kezdő zenekarként igényelt támogatást. ?Máshogy ezek a dalok nem jutottak volna el a médiához. Folyamatosan keresnek meg újságok, televíziók, rádiók? ? mondta Örs, hozzátéve azt is, hogy a támogatás nélkül valószínűleg 5 évébe került volna előteremtenie az első albumhoz, stúdiófelvételekhez, videokliphez szükséges összeget.
Kovács Ákos mint mentor segítette a zenekar munkáját, nem csak külső, de értő fülként, hanem a afféle összeköttetést is jelentett az NKA és a kezdők között. Az elmúlt évek, évtizedek hazai könnyűzenei változásaira így reflektált: ?Amit mi hosszú évek alatt tanultunk meg, azt ma a menedzsment oldalán állók is 1-2 év alatt elsajátíthatják. Ez a Programba bekerült zenekaroknak is előnyt jelent.?
Az előadások sorozatát Antal Dániel, CFA, Cseh Tamás Program által felkért szakértő zárta, aki a magyar könnyűzenei élet jellegzetességeit és változtatási terveit vázolta fel. ?A magyar könnyűzenei élet legnagyobb problémája, hogy nagyon kevés koncert van az országban.? Elmondta, hogy 120 problémát és rájuk vonatkozó megoldási javaslatot dolgoztak ki, amelyekkel ma szembesülnek mind a menedzserek, mind a zenészek. Az egyik legnagyobb, hogy kevés a koncert Magyarországon, így az élőzenéből származó jövedelem is.
Fotók: Papp Eszter
