Kultpol

Máshol ölhették meg az angolok mártír királyát

Archív 2011. december 21.
Azt még a legjózanabb történészek is elismerik, hogy Edmundnak, a kelet-angliaiak mártír királyának mitikus története egy részigazságot tartalmaz: 869-ben ugyanis valóban háború folyt az uralma alatt élők és a vikingek között. Edmundot az egyik csata után fogták ek, majd később kivégezték.
 
Történetét száz évvel később írták le, de emlékét nemcsak írott források őrzik, az 1020 körül alapított Bury St. Edmunds apátságot is róla nevezték el. Sokáig úgy gondolták, hogy Edmund földi maradványait is ide helyezték, amiről mára kiderült, hogy nincs sok valóságalapja; ennek ellenére a legendás király személyét csodák lengték be, Bury pedig zarándokhellyé lett.

Ugyan az apátság ötszáz éven át megőrizte jelentőségét, a csata helyszíne ? amelyet a krónikákban H?gelisdunként jegyeztek fel ? feledésbe merült. Több elmélet is született arra, hogy H?gelisdun vajon melyik mai településsel feleltethető meg: Hoxne (Suffolk), esetleg a norfolki Hellesdon, vagy a Bury melletti Bradfield St. Clare.

Az új teóriával Keith Briggs, az UWE Bristol nyelvésze rukkolt elő: eszerint H?gelisdun valójában egy essexi hegy neve, amelyen egy mai település, Maldon fekszik. A történelmi feljegyzésekben a hegy Hailesdon néven szerepel, s egy helyi földesúr főhadiszállása volt, ami önmagában elég okot adott ahhoz, hogy a vikingek is megtámadják.

"869-ben a vikingek London felől érkeztek, röviddel azután, hogy Nagy Alfréd megállította az előrenyomulásukat, megakadályozva őket az angol korona megszerzésében. A vikingek így keleten és északon rendezkedtek be. Ez fordulópont volt Anglia történelmében" ? magyarázza Briggs, aki nem hagy kétséget afelől, hogy az Edmund köré épített legenda a későbbi korok fantáziáját dicséri.