Az évek óta érintetlenül álló papírtömbök feldolgozását önkéntes alapon kezdték meg. A projekt első üteme körülbelül három évet vesz majd igénybe, ez idő alatt az összes fellelhető iratot digitalizálni fogják. Simon Greenish, az intézet vezetőjének elmondása szerint már régóta tervezték ezt a fejlesztést, körülbelül öt éve került terítékre az ügy, de nem volt rá elég anyagi forrásuk. A cél, hogy minden irat elérhető legyen bárki számára. Greenish még azt is elmondta: 'az archívum annyira hatalmas, hogy nincs olyan ember, aki tudná, melyik irat mit tartalmaz.'
A vezetők remélik, hogy a munkálatok elkezdésével a Bletchley Park háborúban betöltött szerepét jobban megismerhetjük. A háború ideje alatt a központ több mint 10 ezer embert foglalkoztatott azzal a céllal, hogy a titkosított német üzeneteket megfejtsék. Az előásott papírtömbök tartalmaznak olyan szövegeket, hivatalos közleményeket, jegyzeteket, fotókat és térképeket is, amelyek a háború kulcsfontosságú eseményeivel kapcsolatosak.
'Több doboz kartonunk van, tele mindenféle üzenetekkel. Az azonban a mi dolgunk lesz, hogy összerakjuk, és megértsük ezeket. Találtunk egy olyan kartont, ami 4400 tonna Spanyolországba szállított higanyról szól. A többi üzenetből próbáljuk megfejteni, vajon miért volt erre szükség, és hogy mi történt valójában.' - tette hozzá az intézet vezetője.
Az archívumban fellehetők olyan dokumentumok is, amelyek Spanyolországot, Svájcot és Svédországot korántsem olyan közömbösnek mutatják be, ahogy azt eddig tudtuk. Világosan kiderül, hogy ezek az országok között igencsak intenzív volt a kapcsolat.
Az önkéntesek már a munka megkezdésekor találtak egy kartont, ami a spanyol kettősügynökről, Garbo-ról szól (eredeti nevén: Juan Pujol Garcia). Garbo-t sokan a II. világháború legjobb kettősügynökének tartják, mert meggyőzte a nácikat arról, hogy a szövetségesek a D-Day nevű akciójukat inkább Calaisnál, mint Normandiánál hajtják végre.
Laura Seymour, a HP munkatársa elmondta, hogy cégük 2009 szeptembere után kereste fel a Bletchley Parkot. A vállalat sok szkennert és munkaerőt adományozott, összesen 10 ezer dollárnyi értékben műszaki szaktudást és segítséget nyújtott az egykori kódfejtő központnak.
Az iratok többsége jelenleg rosszul olvasható és nehezen hozzáférhető, ezért az archívum egy fontos kutatóeszköz lehet. Az anyagok digitalizálása és egy internetes adatbázis létrehozása számtalan lehetőséget biztosíthat: az a kutatómunka, amely jelenleg több napot is igénybe vesz, néhány perc alatt végrehajtható. Az adatbázis létrehozása egyúttal biztosítja a nyomtatott példányok állagmegóvását is. A kódfejtő központ reméli, hogy az új digitális archívum hamarosan egyedülálló múltba vezető kapuvá válik.
