A kilencvenes évek eleje óta óriási népszerűségnek örvendő brit csapat, a Matt Bianco, nevét Mark Reilly énekes és Mark Fisher billentyűs neve fémjelzi. A koncerten az utolsó két albumuk dalai mellett elhangzanak régebbi, nemzetközi toplistákat vezető slágereik is.
Bár mindenki azt gondolja, hogy a zenekar énekese Matt Bianco, valójában ez egy kitalált név, egy kémtörténet főhőse, akiről azért nevezték el az együttest, mert az alapító tagok rajongtak az ilyen sztorikért. A Matt Bianco a 80-években robbant be a zenei életbe, igényesen ötvözve a jazz és a latin pop ritmusokat. A zenekart a basszusgitáros, Kito Poncioni, Mark Reilly és a billentyűs Danny White alapította.
Első nagy sikerük 1984-ben a Get Out Of Your Lazy Bed volt. Danny White régi partnerét, Basia-t is az együtteshez csábította, a kiváló brazil tónusú női hang még izgalmasabbá tette a muzsikájukat.
A Half a minute közös sikere után Danny White és Basia külön utakon folytatták a zenélést. Mark Reilly ekkor találkozott az akkor még session zenész Mark Fisherrel, akivel elkészítették a Matt Bianco című lemezt, amelyre az európai turnéjukon több, mint 250 ezer ember volt kíváncsi. Mivel az öreg kontinensen már nem volt olyan, aki ne ismerte volna őket, a Warner Brothers úgy döntött, hogy az Egyesült Államokban is sztárt csinál belőlük.
A fiúk ezek után megváltak lemezkiadójuktól, és felkérték Gloria Estefan férjét, Emilio Estefant, hogy legyen a zenei producerük. Ebből a frigyből született az Indigo című album, olyan slágerekkel, mint a Don't Blame It On That Girl, a Good Times vagy a Wap Bam-Boogie.
Húsz év közös munka után Mark Fisher úgy döntött, hogy nem tudja az életvitelét összeegyeztetni a folyamatos turnézással, ezért a két barát elbúcsúzott egymástól.
2005-ben azonban Danny White és Mark Reilly találkozott egy stúdióban. Igazán sikeres volt a randevú, mert Basia támogatásával újra összeállt a legendás csapat. Eredménye egy fantasztikus új CD lett, amely a slágerlistákon Jammie Cullum, Diana Krall, Norah Jones lemezei mellett szerepelt. A Matt?s Mood című album az egyedülálló szaxofonos Ronnie Ross emlékét idézi.
2009-ben Mark Reilly és Mark Fisher úgy döntöttek, hogy újra együtt alkotnak és hét év után kiadtak egy albumot HiFi Bossanova címmel, amelyet még egy újabb, a Hideaway követett.
Az elmúlt két évük folyamatos turnézással telt: koncerttermekben, arénákban és jazz fesztiválokon léptek fel a világ minden részén.
