A már fél éve körülzárt Bécs védői letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár (1440-1493) és Mátyás között. Az uralkodó 1458-ban igényt támasztott a magyar trónra (a Szent Korona 1440 óta nála volt), a cseh konfliktusban Mátyás ellenfeleit támogatta, a török támadások idején gyakran támadta a nyugati határszéleket. (Igaz, Mátyás meg átengedte a törököket Horvátországon ausztriai portyákra.) Mátyás a Habsburgokat is fegyverrel kényszerítette arra, hogy az új Hunyadi-dinasztia létezését tudomásul vegyék. A nagy terveket dédelgető uralkodó, mielőtt a császári trón megszerzésére is kísérletet tett, elfoglalta Bécset, s hátralévő éveiben nagyobbrészt itt tartózkodott. (Ellentétében a közhiedelemmel, Mátyás a legkevesebbet utazó magyar királyok közé tartozott.) Bécsújhely 1487. augusztus 17-én kapitulált; ezzel Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia egy része is magyar uralom alá került.
