A munkacsoport célkitűzései között van, hogy egységes szempontrendszer alapján folyamatos kutatást végezzen, pontos adatokat szolgáltasson a döntéshozóknak és igény szerint segítse a törvényi háttér megfogalmazását, segítse a fesztiválok kieső bevételei miatti munkaadói és munkavállalói károk felmérését.
Szorgalmazzák egy „fesztivál vis maior alap” létrehozását, amely az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválokat érintené, fix költségeiknek, elmaradt jegybevételeiknek százalékosan megállapított kormányzati átvállalásával. A munkacsoport ezek szempontjait dolgozná ki és részt venne a elosztásban.
A célok között van továbbá, hogy a munkacsoport informálódjon, egyeztessen a jelenlegi kormányzati pénzügyi források helyzetéről. A munkacsoport célja emellett, hogy segítse a fesztiválszakma belső kommunikációját és a közönség tájékoztatását. Fontos az ágazat életben tartása, a közös marketingkommunikáció, valamint újabb technikák használata (például online streaming).
„A fesztivált létrehozók és vezetők kreativitása a biztosíték arra, hogy a – valószínűleg elkerülhetetlen rendezvényveszteségek, kényszerű átpozícionálások és kormányzati támogatások mellett – az ország jövendő fesztiválélete semmivel sem lesz kevésbé izgalmas, mint az elmúlt évtizedeké” – nyilatkozták.
A szövetség – saját regisztrációs adatbázisa felhasználásával – újabb felméréseket, elemzéseket végez, hogy minél hatékonyabban képviselje a hazai fesztiválszakma szereplőinek érdekeit, segítse a fesztiválok mielőbbi gyors újraindulását és az ágazat majdani rehabilitációját.
Az MFSZ-nek 980 fesztiválról van tágabb körű mintája, ezek közül 480 rendezvényről rendelkezik részletes információval. Az MFSZ jelenlegi tagságát 225 szervezet által képviselt mintegy 300 fesztivál alkotja. A munkacsoport együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkárságával, a Magyar TDM Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Szövetséggel.
A fesztiválok szerepe a turisztikai és a kulturális ágazatban is jelentős. A minőségi szórakoztatás és közösségteremtés mellett a foglalkoztatott előadóművészek, művészeti csoportok, az infrastruktúrát szolgáltató vállalkozók – az árusok, vendéglátósok, szállásadók – jelentős adógeneráló tényezőt is jelentenek.
A fesztiválok egy része lokális és regionális jelentőséggel is bír; kulturális híd szerepük a hagyományőrzésben, a kulturális innovációkban és a nemzetközi kapcsolatokban is megmutatkozik. Számos fesztivál járul hozzá a települések kulturális alapellátásának biztosításához.
A fesztiválok együttes költségvetése 36 milliárd forint, csaknem 80 milliárd forinttal gazdagítják a nemzeti jövedelmet, továbbá 37 ezer embernek biztosítanak munkát.
A világjárvány miatt a fesztiválok 15 százaléka már biztosan elmarad, a szervezők 20 százaléka gondolkodik más időpontban való megrendezésen és 65 százalékuk még nem döntött. A fesztiválévad részleges vagy teljes „bedőlése” a közreműködők, szervezők, vállalkozók és alvállalkozók egzisztenciális ellehetetlenülését vonja maga után.
Nyitókép: Zsolnay Fényfesztivál
