Az 1956. évi forradalomban jelentős szerepet játszott az ifjúság kezdeményezése és aktív részvétele. A forradalom és a szabadságharc leverése után a kormány egyik fő feladatának az ifjúság konszolidálását, illetve megnyerését tekintette. 1957. január 6-án kormánynyilatkozat jelent meg, mely az ifjúságról szólva hangsúlyozta a demokrácia, a szocializmus, a haza- és igazságszeretet, valamint a munka szerepét a nevelés folyamatában. Január 7-én kezdődött a tanítás a fővárosi iskolákban, az egyetemeken és főiskolákon pedig január 14-én, közel három hónapos szünet után. A Művelődésügyi Minisztérium január 8-án felhívást adott ki, amely szerint az egyetemi ifjúság jogos követeléseinek egy részét már megvalósították: Kossuth-címer, tanítási és hivatali szünnap március 15-én, fakultatív idegennyelv-oktatás, külön ifjúsági szervezet az egyetemisták számára. Március 21-én alakult meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). A KISZ szervezeti felépítésében és munkájában igyekezett másolni az MSZMP módszereit, így ifjúsági jellege elszürkült, bürokratikus szervezetté vált.
