Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított. A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A "díszes gyülekező hely"-en az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb szereplői, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy "egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak". A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett. Ennek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), amelynek köszönhetően a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője. A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalkodóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult. 1848-ig az egyletek a száma mintegy 200-ra volt tehető.
