A kommunista diktatúrák áldozataira a nagyközség református templomában emlékeztek, ahol felsorolták annak a hatvanhárom embernek a nevét, akit 1919. június 23-án végeztek ki a településen. "Ha nem tartanánk ébren emlékezetüket, a magyar nemzet történetét csonkítanánk meg. Magunkat csonkítanánk meg, mert minden közösség, még a család alapja is a hagyomány, amelyet magáénak ismer, és folytatni akar" - fogalmazott a nyitóünnepség díszvendégeként a köztársasági elnök.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy négy évtizeden át hivatalosan kellett ünnepelni a Tanácsköztársaságot. Vajon milyen érzés lehetett Dunapatajon a gyilkost dicsőíteni? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Mint mondta, a történelem megköveteli, hogy tisztázzuk az eseményeket és összefüggéseket.
Közös közleményben emlékeztek meg a fiatal keresztény-, valamint szociáldemokraták szerdán a kommunizmus áldozatairól, hangsúlyozva, hogy közös európai értékké kell válnia a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek megtagadásának. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom elnöke, Tóth László és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetője, Rétvári Bence által szignált kommünikében azt írták, hogy a világ jelenlegi, válságokkal terhelt időszakában különösen fontos, hogy Európának legyenek közös alapértékei, amelyekben egyetértés van a különböző történelmi múlttal rendelkező demokratikus politikai erők között. A szervezetek szerint ilyen alapérték kell legyen a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek örökségének megtagadása.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Balatonfüreden, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján rendezett városi megemlékezésen úgy fogalmazott, hogy minden támadás, amely demokratikus értékeink ellen irányul, esélyt ad a diktatúrára. Az pedig biztosan kitermeli a megtéveszthetetlen, a mindenki felett álló vezetőt, aki leválthatatlan és visszahívhatatlan - mondta a történész főigazgató.
"Mi nem voltunk hősök, nem voltunk vértanúk, de túl akartuk élni a poklot!" - kezdte visszaemlékezéseit a kommunista diktatúra egyik legidősebb magyar túlélője, a 93 esztendős Olofsson Placid atya a kommunizmus áldozatainak emléknapján szerdán este a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. Az est szónoka, a svéd származású Olofsson Placid atya arról nevezetes, hogy együtt szabadult a szovjet fogságból Kovács Bélával, akinek február 25-i letartóztatását jelölték ki a rendszerváltás után tíz évvel arra, hogy arra emlékezve tartsák meg a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját.
Elek András, az Emlékpont közönségkapcsolati vezetője elmondta: szerdán, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján ingyenesen volt látogatható az intézmény. Ezen a napon tematikus tárlatvezetésekkel és múzeumpedagógia foglalkozásokkal várták a diákcsoportokat. A foglalkozásokra tizennyolc osztály jelentkezett, s velük együtt szerdán összesen több mint félezer látogatója volt az intézménynek.
A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának évfordulóján tartják: a Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőjét a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1955 novemberében került vissza Magyarországra, és 1956 áprilisában szabadult.
