Valentyina Matvijenko szentpétervári kormányzó kedden írta alá a rendeletet, amely engedélyezi, hogy a gázipari óriáscég a történelmi belváros közvetlen közelében, 1,3 milliárd euróért 2016-ig megépítse a 77 emeletes felhőkarcolót - mindazonáltal ezzel még nem teljesen biztos, hogy végleg eldőlt a vitatott presztizsberuházás sorsa.
Az úgynevezett Ohta Központ építését szeptember közepén jóváhagyta az önkormányzat illetékes bizottsága 11 szavazattal 3 ellenében, majd szeptember végén a közgyűlés is. Mi több, a történelmi városrész legszebb, legtöbbet fotózott látványait tönkretevő torony magasságát az utolsó pillanatban a korábban tervezett 300 méterről 403 méterre növelték. A Gazprom azt tervezi, hogy ide helyezi át központját Moszkvából.
Az UNESCO már korábban kilátásba helyezte, hogy a felhőkarcoló miatt lekerülhet a kulturális világörökség listájáról a Nagy Péter cár építette úgynevezett északi főváros. Szentpétervár számos megrázkódtatást, közte a második világháborúban egy hosszú ostromot túlélve is megőrizte eredeti szépségét, mivel műemlékei helyreállítására hatalmas összegeket költöttek a szovjet időkben és azóta is, a kisebb magánpalotákat pedig a rendszerváltás óta eltelt időben már magánemberek vásárolták meg és restaurálták.
A felmérések arról tanúskodnak, hogy a második legnagyobb orosz város lakóinak 40 százaléka eltökélten ellenzi a megvetően kukoricának nevezett torony megépítését. Az illetékes önkormányzati bizottságban a terv ellen szavazó egyik képviselő az ügyészséghez és az igazságügyi minisztériumhoz fordult. Matvijenko ugyan kitartóan hangsúlyozza, hogy minden jogszabálynak eleget tesz a döntés, az illető képviselő szerint súlyosan sérti a műemlékek ápolásáról szóló jogszabályt. A kormányzónő szerint a Gazprom-torony olyan "építészeti mestermű lesz, amelyre egész nemzedékek lehetnek majd büszkék".
Híres szentpétervári személyiségek Dmitrij Medvegyev elnökhöz fordultak levélben, kérve, hogy akadályozza meg a Gazprom-torony felépülését. A sajtókommentárok a szeptember végi közgyűlési határozatot követően reményüknek adtak hangot, hogy az államfő - aki szentpétervári születésű, de elnöksége előtt éveken át a Gazprom igazgatótanácsának elnöke volt - megakadályozza a terv megvalósulását. A lapok emlékeztettek arra, hogy néhány éve a Bajkál-tó mellé tervezett gázvezetéket az építés utolsó szakaszában sikerült egyetlen szóra más nyomvonalra terelni: a szót Vlagyimir Putyin akkori államfő mondta ki.
