Megfilmesítik a hidegháborús bálnamentést

1988 októberében három kaliforniai szürkebálna tévedt Alaszka partvidékének jégpáncéljai közé, az állatokat egy többhetes mentési akció során szovjet és amerikai jégtörők segítségével szabadították ki. Újságírók, önkéntesek, és kíváncsiskodók ezre gyűltek össze az Egyesült Államok legészakibb településén, az eszkimók lakta Barrow-ban.

A bálnák megmentésén fáradozó tudósok hatalmas lékeket vágtak a jégbe, hogy így próbálják meg a jégmező szélére vezetni a bálnákat, ám a próbálkozásuk kudarccal végződött. Az Egyesült Államok kérésére két szovjet jégtörő indult Alaszka partjaihoz, hogy bekapcsolódjon a mínusz 40 fokos hőmérsékletben zajló mentésbe, amelynek során egy 11 tonnás jégtörő-fúrószerkezetet és helikopterről a jégre ledobott öttonnás betontömböt is bevetettek.

A sajtó által Kajlának, Havernak és Csontosnak, az eszkimók által viszont Jégnek, Léknek és Hópehelynek elnevezett bálnák közül a legkisebb (Csontos/Hópehely) nem élte túl a Ronald Reagan elnök által is melegen üdvözölt mentési akciót, amelyet annak idején több állatvédő álszentnek minősített. Szerintük értelmetlen dolog volt hatalmas összegeket költeni az állatok megmentésére, miközben a tengereken azóta is virágzik a bálnavadászat.