A "vörös császárnő"-nek elkeresztelt, egykori sikeres színésznő Mao előtt kétszer is férjnél volt. 1936-ban az ún. "hosszú menetelés" után ismerkedett meg a kommunista vezérrel, aki a kedvéért harmadik feleségétől is elvált. Mao adta neki a Csiang Csing, azaz a "Kéklő Folyó" nevet (eredeti neve Lüan Su-meng volt). Csiang Csing először férje hivatalos szóvivője, majd a pártvezetőségen belül a kulturális ügyek irányítója lett. 1967-ben beválasztották a Kínai KP Központi Bizottságába, majd két évre rá a Politikai Bizottságba. Az 1966-1976-os "kulturális forradalom" idején üldözte az értelmiségieket, s az ifjú vörösgárdisták feltüzelésével tízezrek haláláért volt felelős. Ő adott parancsot 1976 áprilisában a Tienanmen téren zajlott kormányellenes tüntetés erőszakos leverésére. Mao 1976 szeptemberében bekövetkezett halála után alig egy hónappal a hatalomra törő asszonyt három társával, az ún. "négyek bandájának" tagjaként letartóztatták. Az 1980-1981-es perben Csiang Csing-et halálra ítélték, de két évre az ítélet végrehajtását felfüggesztették, majd a "jó magaviseletének" jutalmaként az ítéletet életfogytiglanra változtatták, 1984-től pekingi otthonában házi őrizetben tartották. Önkezével vetett véget életének.
