Az 1302-ben politikai okokból, Firenzéből száműzött olasz költő, Dante Alighieri meghal Ravennában. Legjelentősebb műve az "Isteni színjáték". (1321-ben fejezte be.)
A költeményben Dante széles körű teológiai és filozófiai tudását, valamint korának konfliktusait dolgozta fel. Az "Isteni színjáték" realista módon ábrázolt vízióban mutatja be a Poklon, Tisztítótűzön és Paradicsomon át vándorolva a túlvilágot és a mitológiából vagy a történelemből ismert személyek lelkével való találkozást. A bűnösök büntetése Dante politikai állásfoglalását tükrözi: a ghibellinek, a császárpárt hívei enyhébb ítéletet szenvednek, mint a guelfek, a pápai párt képviselői. Az epikus vers egy eltévedt léleknek az égi üdvözülés felé vezető fáradságos útját jelképezi, ahová Dantét fiatalkori szerelme, Beatrice, az erény, szépség és bölcsesség szimbolikus alakja kíséri el.
