Dusán István 1331-ban foglalta el Szerbia trónját. Legfontosabb céljának azt tekintette, hogy országa a Balkán vezető államá váljon, mivel a Bizánci Birodalom a belső gyengeségek, és az állandó polgárháborúk következtében erőteljesen meggyengült. A szerb uralkodó befogadta országába a bizánci menekültekek, akik görög mintára szervezték az államigazgatást. Törvénykönyve a középkori szerb történelem egyik alapvető forrása. Az ország területét is jelentősen nővelte, elfoglalta Albániát és Macedóniát, és megverte a bolgárokat is. Hatalma az Égei-tengerig ért. Többször csatározott I. Lajos királlyal, aki döntő vereséget nem tudott reá mérni. Hatalmi ambícióit jól jellemezte, hogy 1346-ban felvette a szerbek és rómaiak cárja címet is. Tervbe vette Bizánc elfoglalását is, de a hadjárat előkészítése során elhunyt. Halála után országában polgárháború ütötte fel a fejét, és az egykori Nagy-Szerbia maradványa már nem volt képes ellenállni az Oszmán Birodalom hódító törekvéseinek.
