Toledóban meghal a 73 éves El Greco festő, akinek látnoki művein, különleges módon egyesül a bizánci, velencei és spanyol hatás. A Kréta szigetén született művész először ikonfestészettel foglalkozott, majd kb. 1560-tól Tintoretto mellett (1594) folytatta tanulmányait Velencében. 1570-ben El Greco megpróbált Rómában megbízásokat kapni, ez azonban nem sikerült, mert elutasította a Michelangelo (1564. II. 18.) által meghatározott stílust. 1577-től kezdve a művész Toledóban élt, Spanyolországban. Habár művészetét az élénk színek és a bibliai témák szabad interpretálása (értelmezése) miatt sok kritika érte elsősorban II. Fülöp spanyol király részéről, mégis kapott megbízásokat templomoktól és magánszemélyektől egyaránt. El Greco Spanyolországban fejlesztette ki végleges stílusát. Az alakokat idealizálta, a testeket megnyújtotta, az arcok keskenyek, a kezek finoman tagoltak. A természetes arányokat alárendelte a kifejezőerő fokozásának. El Greco vonzódása a bizánci hagyományokból eredő síkábrázolás iránt összekapcsolódik a friss, erőteljes színek használatával, amelyeket a velencei művészekhez hasonlóan sötét tónusokkal hangsúlyozott. A spanyol hatás elsősorban alakjaiban érződik, melyeket egyidejűleg misztifikált s ábrázolt realisztikusan. Portrék mellett bibliai jelenteket is szívesen festett.