Triesztben meghal Joseph Fouché francia polgári politikus, a rendőrség megszervezője. Az oratoriánus rendnél tanult Nantes-ban és Párizsban, de nem lett felszentelt pap. 1791-ben - amikor a rend feloszlott - Fouché a Nantes-i kollégium igazgatója lett, s egyben csatlakozott a helyi jakobinus klubhoz. 1792-ben beválasztották a Konventbe, ahol XVI. Lajos perében a király halálára szavazott. 1794 júniusában elnöke lett a Jakobinusok Társaságának, ahonnan Robespierre támadásai miatt hamarosan távozott. Ellenszövetséget szervezett, amely jelentős szerepet játszott Robespierre megbuktatásában. A Direktórium (1795-1799) évei alatt jakobinus volt. Az 1797. szeptember 4-i puccs után küldöttként Milánóban és Hágában járt, majd két évvel később, július 20-án rendőrminiszternek nevezték ki. Támogatta Napóleont, és császársága idején megszervezte a titkosrendőrséget. 1802-ben leváltották, mert Napóleon örökös konzuli kinevezése ellen agitált a szenátusban. Távozásával a minisztérium szétesett, de később újra felállították, Fouchét a Birodalom Grófja és Otrante Hercege címekkel tüntették ki, s 1809 júniusában belügy- és rendőrminiszternek is kinevezték. Intrikái miatt Napóleon megpróbálta távol tartani Franciaországtól, ezért 1812-ben az illíriai tartományok kormányzójává tette meg. Napóleon bukása után tért csak vissza Párizsba, ahol 1814-ben kibékült a Bourbonokkal, s a száznapos uralom idején, 1815-ben ismét rendőrminiszter lett. A szélsőséges királypártiak azonban lemondásra kényszerítették, majd - a XVI. Lajos perében leadott szavazatáért - 1816. január 5-én mint királygyilkost száműzték. Élete hátralevő éveit Prágában, Linzben és Triesztben töltötte.
