Bercsényi Miklós fia Eperjesen született 1689. augusztus 3-án. Tanulmányait az ungvári, majd a kassai jezsuita, nemesi konviktusban kezdte, 1706-ban a nagyszombati egyetemet is látogatta. Apja politikai tevékenysége meghatározta életpályáját. 1701-ben Bécsbe internálták, majd Kassára vitték, ahonnan 1704 őszén szabadult. A Rákóczi- szabadságharcban a fejedelmi udvarba került, s 1708-ban a "Nemesi Kompánia" alhadnagya lett. Több csatában vett részt, 1709-től főhadnagy, majd kapitányként. A szatmári békét követően előbb Danckába (Gdansk) ment, majd II. Rákóczi Ferenc kíséretében Párizsba emigrált. Előbb testőrségének századosa, majd a francia hadsereg alezredese volt. Harcolt a spanyol örökösödési háborúban, majd Rodostóban megszervezte a magyar emigránsokból a Bercsényi-huszárezredet. Ő szervezte meg a francia huszárságot, ezért 1758-ban Franciaország marsalljává nevezték ki. Luzancy-ban érte a halál.
