Grósz Károly Miskolcon született 1930. augusztus 1-jén. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1951-1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, majd átveszi a megyei pártapparátus irányítását. Az 1956-os forradalom alatt a helyén maradt, majd lassan a kommunista utódpárt (Magyar Szocialista Munkáspárt) központi bizottságában kapott bizalmi pozíciókat (agitációs és propagandaosztály). 1980-ban lett a KB tagja, 1985-ben bekerült a Politikai Bizottságba is. 1987 júniusában a minisztertanács elnökévé választották, programjában elismerte a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a várakozások ellenére a szocializmuson belül képzelte el. Bevezette a személyi jövedelemadót. Súlyos külpolitikai kudarcot jelentett, hogy képtelen volt az erdélyi falurombolást diplomáciai eszközökkel megfékezni. 1988-ban Kádár Jánost követte a MSzMP főtitkári székében. 1988 novemberében Németh Miklóst választották meg utódául, mert egyre inkább akadályozta a reformokat. Leváltása után párttitkár maradt, de továbra is ragaszkodott a szocialista politikai rendszer fenmaradásához és a Varsói Szerződéshez. Az MSzMP bukása, és az MSzP megalakulása után 1990-ben lemondott az MSZMP KB-beli tagságáról, és végleg visszavonul a politikai élettől. Gödöllőn halt meg.
