Hild János építész fia Pesten született 1789. december 8-án. A bécsi akadémián tanult, majd Ch. Moreau, az Esterházyak építésze mellett dolgozott. Apja 1811-es halála után munkát vállalt, s építőmesteri engedélyt kért, de nem kapta meg. 1816-ban Itáliában járt tanulmányúton, ezután a legtöbbet foglalkoztatott pesti építész lett. Legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. 1844-ben kapott mester címet, 1845-ben Pest város építésze lett. A magyar klasszicizmus legnagyobb alakjaként nagymértékben hozzájárult a reformkori Pest arculatának kialakításához. A fővárosban több mint 900 építkezése volt, közülük több száz ma is áll. Mind a világi, mind az egyházi építészet terén maradandót alkotott. Ő teremtette meg azt a bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. Klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb, mint Pollack Mihályé, a monumentalitás inkább templomaira jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek. Ma is áll a belvárosban a Cziráky-palota, a Marczibányi-palota, a Ta:nzer-ház, a Derra-ház, a Valero-gyár épülete. Budai nyaralói a Hild-villa, a Csendilla, a Libaschinszky-villa. Ő tervezte a Mária Terézia laktanyát és a Császár fürdő belső udvarát. Vidéki kastélyai közül említendő a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni, jelentős templomai állnak Szatmárnémetiben, Cegléden, Lovasberényben. Az ő műve a pesti Hermina-kápolna, valamint a hatalmas egri székesegyház. Közreműködött az esztergomi és a pesti Bazilika tervezésében és kivitelezésében, de befejezni már nem tudta őket. Számos épülete elpusztult bontások vagy a II. világháború következtében.
