Nem sokkal a nándorfehérvári győzelem után pestisben életét vesztette Hunyadi János, Magyarország egykori kormányzója. Hunyadi 1405 táján született. Apja, Vojk, Havasalföldről beköltözött román előkelő volt. Zsigmond 1409-ben adta neki az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad) falut és a hozzá tartozó uradalmat. Hunyadi János fiatal éveit különböző nagyurak udvarában töltötte. 1430-ban elkísérte Zsigmondot nyugati útjára, majd két évig szolgált Filippo Visconti milanói hercegnél, ahol a modern hadviselés egyes elemeit is megtanulhatta. 1434-ben Zsigmond udvari lovagjai közé emelte, majd a déli végekre küldte. Albert király 1439-ben rábízta a szörényi várak védelmét, és hamarosan báni címmel is felruházta. Felemelkedését a bátaszéki csatának köszönhette. 1441 január elején itt aratott döntő győzelmet Ulászló király Albert király özvegye, Erzsébet felett. A hadműveletekben Hunyadi mellett Újlaki Miklós is kivette részét. A király ennél fogva megbízott bennük, és magas tisztségekkel (erdély vajdái, számos megye ispánjai, a déli végvárrendszer kapitányai) halmozta el őket. Hunyadi így számos birtokot szerzett meg, és jövedelmeit az ország szolgálatába állította. Fellépése fordulatot hozott a török-magyar harcokban, 1442-ben egymás után két jelentős győzelmet aratott. Március 23-án megsemmisítette a Dél-Erdélyt pusztító Mezid béget, szeptemberben pedig az európai oszmán hadak fővezérét, Sehabeddin beglerbéget verte meg. A sikerek óriási népszerűséget hoztak a hadvezérnek, a nemesi közvélemény teljes erejével felé fordult. 1443-1444 téli hónapjaiban mélyen benyomult a Balkánra, egészen Szófiáig hatolt előre. A hosszú hadjárat inkább erkölcsi sikert hozott. Murád szultán békét akart kötni, míg a katolikus államok a háború mellett foglaltak állást. Hiába kötötték meg a váradi békét, amelyben az oszmánok komoly hadisarcot fizettek volna, Ulászló seregei 1444. szeptember 22-én átlépték a határt. A végzetes várnai csatára november 10-én került sor, ahol a magyar király is életét vesztette. Ulászló halálával Hunyadi mozgástere is megnőtt. 1446. június 6-án kormányzóvá választották és korlátozott királyi hatalommal ruházták fel. Hatalmának kiterjesztésével azonban számos ellenséget szerzett (Cillei és a Garai család), ráadásul az V. László (Albert és Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet fia) pártján álló Giskra is komoly problémát okozott. Hunyadi kormányzóként is több hadjáratot indított a törökök ellen, de 1448-ban, a második rigómezei csatában súlyos vereséget szenvedett. 1452 végén le kellett mondania kormányzóságáról, mert az időközben felcseperedő V. László király részt kért a hatalomból. A volt kormányzó nagyon komoly kárpótlást kapott, ami tovább mélyítette a főurak közti ellentétet. A feszültség végül nem vezethetett háborúskodáshoz, mivel II. Mehmed hatalmas haderővel az országra támadt. Nándorfehérvárnál azonban a Hunyadi és Kapisztrán János által vezett keresztesektől vereséget szendvedett. A diadal Európa szerte nagy visszhangot keltett (a harangszót már korábban elrendelte III. Calixtus pápa). A győzelemnek azonban nagy ára volt, augusztus 11-én Hunyadi, október 23-án Kapisztrán János halt meg a táborban kitört pestisjárvány következtében.
