Giulio Raimondo Mazzarino - Jules Mazarin pápai alattvalóként Pescina-ban született 1602. július 14-én. Apja szicíliai származású katona volt. A római jezsuita iskolába járt, majd egy spanyol egyetemen tanult jogot. 1624-ben a pápai hadsereg kapitánya, majd a Szentszék diplomatája lett. 1630-as években VIII. Orbán pápa rendkívüli nunciusként Párizsba küldte. Később Avignonban, majd Rómában volt legátus, de továbbra is hatott a francia külpolitikára. XIII. Lajos bíborosnak jelölte és egyházi járadékokat adott neki. 1639-ben francia állampolgár lett és francia szolgálatba lépett. 1641-ben bíboros lett, s véget akart vetni a katolikus hatalmak vetélkedésének. Richelieu 1642-es, majd XIII. Lajos 1643-as halála után Ausztriai Anna régens főminiszternek nevezte ki. A harmincéves háború idején a béke eszményeit a francia külpolitika érdekeinek kellett alávetnie, de 1648-ban lehetővé vált a vesztfáliai béke megkötése, az átfogó európai rendezés. 1658-ban létrehozta a Rajnai Ligát a szomszéd német államokkal, majd Angliával is szövetséget kötött, 1659-ben békét kötött a spanyolokkal is, külpolitikáját az északi békekötések tetézték be. Otthon növelni akarta az állam bevételeit. Új adói hozzájárultak a Fronde (a különböző társadalmi rétegek kormányzatellenes mozgalmai) kirobbanásához, s a felkelések 1648-53-ig tartottak. XIV. Lajost 1654-ben, 16 éves korában megkoronáztatta, s fokozatosan bevonta az állam ügyeibe. Mazarin fejezte be Richelieu művét: megteremtette Franciaország európai hegemóniáját, és legyűrte a monarchia belső ellenfeleit. Vincennes-ban halt meg.
