Nyolcvanesztendős korában Kalkuttában meghal Rabindranath Tagore indiai költő és filozófus. Terjedelmes életművében az indiai hagyományt az európai stílusokkal (újromantika, expresszionizmus) kapcsolja össze, és több külföldi útjával hozzájárul az indiai irodalom európai elterjedéséhez. Műveinek egy részét maga fordította angolra. Egy híres magánfőiskola alapítójaként szembefordult a brit imperializmussal, fellépett az indiai kasztrendszer megszüntetéséért és az új társadalmi rend megteremtéséért. Hatása az indiai költészetben máig is egyedülálló, hazájának himnusza is az ő nevéhez fűződik. 1913-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, s ő volt az első nem európai író, aki e kitüntetésben részesült, két évvel később pedig Angliában megkapta a lovagi címet. Az irodalom mellett a festészetben és a zenében is alkotott. 1926-ban néhány hetet Magyarországon töltött, s erről versben is megemlékezett - Balatonfüreden gyógykezelték, ahol sétány őrzi emlékét.
