Szkander bég (1404?-1468) keresztény nevén Kasztrióta György, Albánia egyik legnevezetesebb családjából származott. Atyja, Kasztrióta János, az 1423. évi török támadást követően fiát kezesként küldte a szultán udvarába. György itt kapta az Iszkender (Szkander) nevet. Az 1430-as évek közepén szubasi lett Krujában. 1443 őszén, Hunyadi János hosszú hadjárata idején, a Morava mezején vívott ütközetben tért vissza a keresztények oldalára. Ettől kezdve ő vezette az albán nép törökellenes harcát. Hamarosan visszafoglalta Kodzsadzsik és Kruja várait, s még a várnai csata (1444) után is sikerrel állt ellen az oszmán támadásoknak. 1448-ban Kodzsadzsik elestét viszont már nem akadályozhatta meg. Helyzete egyre reménytelenebbé vált, a törökök ugyanis valamennyi északi szomszédját (1459-ben Szerbiát, majd 1463-ban Boszniát) bekebelezték. II. Mehmed szultán 1466-1467-ben mégsem tudta bevenni Kruja várát. Erre csak Szkander bég 1468. január 17-én bekövetkezett halála után kerülhetett sor. Tíz esztendő múlva a törökök meghódították Albániát. A törökverő hős hírneve az albán mellett a magyar nép emlékezetében is évszázadokig tovább élt. 1579-ben például Bogáti Fazekas Miklós Erdélyben "Castriot György históriája" címmel szentelt krónikás éneket Szkander bég dicső haditetteinek.
