Mario Vargas Llosa 1936-ban Arequipában született. Tizenöt évesen bűnügyi újságíróként kezdett dolgozni, 19 évesen pedig megszökött 32 éves nagynénjével, Julia Urquidivel, akit feleségül is vett. 1958-ban Párizsba utazott, később élt Madridban, Barcelonában és Londonban is.
Első novelláskötete 1959-ben látott napvilágot. Első regénye, A hős ideje 1963-ban jelent meg Spanyolországban. Leghíresebb művei A hős ideje, a Beszélgetés a katedrálisban és A kecske ünnepe, de népszerű a Júlia néni és a tollnok is, ebből készült 1990-ben Barbara Hershey és Keanu Reeves főszereplésével a Júlia néni és a tollnok – avagy mindennap új folytatás! című film.
Vargas Llosa 2010-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, amit a svéd akadémia a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” ítélt oda neki. A döntést több ország is kritizálta, köztük Kuba és Venezuela is, elsősorban politikai szerepvállalása miatt. Mario Vargas Llosa az 1990-es perui elnökválasztás első számú esélyesének számított, de vereséget szenvedett az alig ismert, japán származású Alberto Fujimoritól. Az elnökválasztásról szóló keserű visszaemlékezéseit 1993-ban jelentette meg Egy hal a vízben címen.
Llosa 2011-ben irodalmi munkássága elismeréseként I. János Károly spanyol király őrgrófi címet adományozott neki. Az író 2003-ban volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, akkor ő kapta a Budapest Nagydíjat.
