Felt halálát szívelégtelenség okozta. Az egykori rendőrségi főtisztviselő csak három évvel ezelőtt fedte fel, hogy információival ő juttatta el az amerikai demokrata párt székházába 1972 júniusában, az elnökválasztási kampány közepén történt betörés ügyét felgöngyölítő The Washington Post munkatársait, Bob Woodwardot és Carl Bernsteint egészen a Fehér Házig.
A Watergate-ügy 1974 augusztusában Richard M. Nixon elnök lemondásához vezetett. Három évtizeden át sokan gyanakodtak rá, de Felt csak 2005 májusában szánta rá magát lánya biztatására, hogy a család barátjának, John D. O'Connornak engedélyt adott: írja meg a sztorit a Vanity Fair magazin számára. A halálhírt is O'Connor jelentette be.
Az álnevét egy korabeli pornófilmből vevő W.Mark Felt motivációi a mai napig nem tisztázottak. Egyes feltételezések szerint a hiúság vezérelte, így akart bosszút állni a washingtoni adminisztráción, miután nem ő lett 1972-ben az FBI nagyhatalmú főnökének, J. Edgar Hoovernek az utóda. 2006 áprilisában megjelent önéletrajzában arról írt, hogy számára az első perctől világos volt: a legfőbb kormányzati tisztviselők "nyakig benne vannak" az ügyben, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elszabotálják az FBI nyomozását.
Feltre sokan tekintettek az Egyesült Államokban "árulóként", mások szemében viszont hőssé vált, akinek sikerült lelepleznie egy korrupt kormányzatot, amely megpróbálta eltussolni törvénytelenségeit.
