A kép, amelyen sötét hajú, magas szemöldökű, gazdagon díszített bíbor mentét viselő ifjú látható, a rajta látható dátum szerint 1588-ban készült, amikor a szerző 24 éves volt.
Tarnya Cooper, a Brit Nemzeti Portrétár kurátora véleményét arra alapozta , hogy Shakespeare abban az időben a ma rendelkezésre álló ismeretek szerint elhagyta Stratford-upon-Avont, szülővárosát és vándorszínésznek állt. Így felette valószínűtlen, hogy megengedhetett volna magának olyan drága viseletet, mint amilyen a festményen látható.
Az olajkép ismeretlen művész alkotása és nevét onnan kapta, hogy hosszú időn át volt az arisztokrata Grafton-család egyik tagjának a birtokában.
A Nemzeti Portrétár jelenleg a jövőre tervezett Shakespeare-kiállítás előkészítésének keretében vizsgálja különböző modern eszközökkel a drámaíróról fennmaradt képeket, ezért elemezte a Grafton-portrét is. Az úgynevezett Flower-portréról, amely a Royal Shakespeare Company birtokában van, már tavasszal kimutatták, hogy 19. században készült hamisítvány.
Legközelebb a képtár saját tulajdonában lévő Chandos-portrét fogják tanulmányozni. Ha az is kétesnek bizonyul, akkor az utókornak alig két, ma még eredeti ábrázolásként számon tartott portré alapján kell megőriznie a nagy drámaíró emlékét: az egyik a stratfordi Szentháromság Templomban lévő síremlékén látható mellszobor, a másik a darabjainak 1623-as kiadásában szereplő metszet.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
