Megjelent az első erdélyi örmény népmesekönyv

Irodalom

A csalogány – erdélyi örmény népmesék című kötetben kilenc mese szerepel, amely bemutatja ennek a „visszahúzódó, melankolikus, misztikus” népnek a világát. A Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent könyvet Kürti Andrea illusztrálta.

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be A csalogány – erdélyi örmény népmesék című kötetet. Kürti Andrea illusztrátorral és Kiss Lehel lektorral Ágoston Szász Katalin, a kötet szerkesztője beszélgetett.

Kiss Lehel régóta foglalkozik népmesékkel, és különösen érdeklik az örmény népmesék, így ő volt a kötet „szakmai tanácsadója”. Mint fogalmazott, élnek még elrománosodott vagy elmagyarosodott örmények Romániában, és ez visszatükröződik a népmesékben is.

„Ez a nép rengeteget szenvedett a történelem során. Az örmény népmesék sokban hasonlítanak a magyar népmesékre, a Kaukázusból elvándorlásuk során hatottak egymásra, például az életfa motívum fontos az örmények számára is, vannak negatív és pozitív szereplőik, pont, mint a magyar népmesében” – mesélte. 

A kötet szerkesztője arról beszélt, hogy nehéz volt felkutatni a szövegeket, több alapítvány segítségét kérték a munkához, így tulajdonképpen „nyomozták a meséket”.

Ezek a mesék az 1915-ös örmény népirtás kapcsán kerültek el Anatóliából Erdélybe.

Olyan idős emberektől gyűjtötték össze őket, akiknek a szüleik menekültek voltak, és a már Erdélyben született gyerekeknek mondták el a történeteket. Persze a meséken az idők során „erdélyiesítettek”, például a szereplők ruhája is megváltozott, vagy mivel az örmény ételeket már nem nagyon ismerték, kicserélték azokat erdélyi fogásokra.

Kiss Lehel hozzátette, hogy örmény népmeséket jelentettek meg már Magyarországon is, de ezek „nagyon nyers” szövegek, amelyeket az oroszból fordítottak, ezért örvendett, amikor megkapta A csalogány szövegeit, amelyek szerinte izgalmas, egymásba illeszkedő történetek.

Kürti Andrea szerint az erdélyi örményekről nagyon kevés információt lehet találni, így nehéz volt számára az illusztrálás is, ám végül örmény képzőművészek segítettek neki. Mint fogalmazott, ez a sorozat nem népművészeti album, inkább csak inspiráció.

Az örmény minták és színvilág mellett a tematikák is változatosak a könyvben. Sok mese szól a szépség kérdésköréről, a hűségről, a szerelemről, és nagyon különleges helyszínen játszódnak ezek. Mivel Örményország az első keresztény állam volt a világon, a népmesékben is érződik az erős kereszténység. Emellett mitologikus elemek is feltűnnek: sárkányok és különböző archetípusok.

Kiss Lehel úgy vélte, az örmények köztünk élnek, ezért is fontos megismernünk népmeséiket, és ezáltal a kultúrájukat is. „Ez a könyv kiskapu egy nagyon érdekes világra, érdemes megismerni az örmények misztikus, különleges, melankolikus világát, és úgy gondolom, hogy ez a kötet olyan gondolatokat indíthat el bennünk, amelyek arra késztetnek, hogy még jobban meg akarjuk ismerni a világukat” – fogalmazott.

Forrás és fotó: Maszol.ro