örmény
Vákár nevű géniuszok csak Gyergyóban vannak
Székelyföld második legkisebb múzeuma, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rengeteg meglepetést tartogat.
David Yengibarian: A zene létra ember és Isten között
Az örmény harmonikaművész, zeneszerző harminc éve él Magyarországon, a magyart rendkívül gazdag és összetett nyelvnek tartja, de hogy pontosan mit érez zenélés közben, azt nehezen tudná elmagyarázni.
Ilyen az örökkévalóság jeruzsálemi örmény fotográfiákon
A Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszéke és a lipcsei Leibniz Intézet (GWZO) közös kiállítást rendez a jeruzsálemi örmények gazdag 19. és 20. századi fotográfiai örökségéből. A fotótárlat szeptember 20-tól látogatható.
Örményországban nemzeti hős, a franciáknak a sanzon Napóleonja
Száz éve, 1924. május 22-én született Charles Aznavour, a francia sanzon utolsó nagy alakja. Zenei pályafutása mellett filmszínészként is ismert és elismert volt. Művészi tevékenységén túl sokat tett örmény honfitársaiért.
Így éltek az örmények Erdélyben
Ismét különleges programmal várja a látogatókat a szentendrei Skanzen. Augusztus 12-én Örmények Erdélyben címmel az örmény kultúra és gasztronómia kerül fókuszba a Skanzen Erdély tájegységében.
Örmény gyökerek és változatos zenei megoldások – Aram Hacsaturján
1903. június 6-án született Aram Hacsaturján szovjet-örmény zeneszerző, a Spartacus és a Gajane című balettek komponistája. Bár egy időben rásütötték a „formalizmus” és a „burzsoá tendenciák” bélyegét, fél évszázados zenei pályafutását a szovjet zenei élet elismert alakjaként fejezte be.
Erdélyi örmény szerzők munkái a Magyar Elektronikus Könyvtárban
180 évvel ezelőtt született Marosbogáton Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató, akinek munkássága nyomán a magyar armenológia jelentős fejlődést ért el. Születésének évfordulójáról az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgáltatással emlékezik meg.
Megjelent az első erdélyi örmény népmesekönyv
A csalogány – erdélyi örmény népmesék című kötetben kilenc mese szerepel, amely bemutatja ennek a „visszahúzódó, melankolikus, misztikus” népnek a világát. A Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent könyvet Kürti Andrea illusztrálta.