Százéves ereklyék mesélnek az örmény társadalomról

Az örményeket a világ első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim kontaktzónában (Perzsa-, Oszmán- és az Orosz Birodalmak területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában. Az Egység és sokszínűség – Örmény Biblia és vallásos társadalom címmel az Országos Széchényi Könyvtárban nyíló kiállításon nemcsak az első három teljes örmény Bibliakiadás látható, hanem számos családi ereklye, valamint az erdélyi örmények vallásgyakorlatához kötődő tárgyak.

A több mint százéves kincsek egy-egy oszmán-örmény család mikrotörténelmét hordozzák. A tárgyak, amelyek városról városra kísérték a túlélő családokat, rávilágítanak az oszmán-örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.

Az örmények a Kárpát-medencéhez is szorosan kapcsolódnak. A 17. században vándoroltak be nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a katolikus egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba. A dualizmusban számos parlamenti képviselőt, minisztert, sőt miniszterelnököt adtak Magyarországnak, az Aradi 13 közül pedig Kiss Ernő és Lázár Vilmos is erdélyi örmény származású volt.

Az első teljes örmény nyelvű Bibliát 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták örmény kereskedők finanszírozásával, de Albrect Dürer művészetét közvetítő metszetekkel gazdagon illusztrálva. A Biblia kiadása az egységet jeleníti meg, viszont a különböző területeken lévő vallásgyakorlat sokrétű. A felekezetszerveződésre a hagyományos örmény apostoli vallás mellett hatással volt a római katolikus egyház és a protestantizmus is.