?Sok történetet meséltem már el az elmúlt 10-12 évben a médiában, különböző magazinokban, de ilyen fokú nyíltsággal még sosem. Nagyon érdekes utazás volt ez számomra. Most tartottam elérkezettnek az időt ahhoz, hogy mindezt megosszam. Talán a beszélgetések közben nem is gondoltam ezt végig, csak folyt a saját medrében? ? árulta el Molnár Ferenc Caramel. Az énekesről a legtöbbet a dalaiból tudhatunk meg, a zenén keresztül mindig is könnyebben fejezte ki magát, mint pusztán szavakkal.
A könyv társszerzője, Szily Nóra hosszú hónapok óta a zenész életét éli, ahogy ő fogalmaz: ?caramelizálódott?. Mint kiderült: Szily Nóra ötlete volt, hogy minden fejezet előtt egy saját dalszövegből vett idézet vezesse be az olvasót az újabb részbe. A dialógusból monológ született, és a kérdések helyét hívószavak vették át. ?A szöveg vitte önmagát. A gondolatokat egymásba öltve el lehetett hagyni a kérdéseimet? ? mesélte a szerkesztésről. Szily Nóra azt is megosztottat: a találkozások alkalmával egy hagyományos interjúhoz képest a leginkább arra kellett figyelnie, hogy mindig tovább szőjék a történetet. Ahogy fogalmazott: ?addig meséltettem, míg én magam is láttam a történteket. Elképesztő szóképei vannak, csak idő kellett hozzá, hogy ezek életre is keljenek.?
A kötet ötlete egy hat évvel ezelőtti, jól sikerült interjú után merült fel. ?Azt éreztem, hogy olyan beszélgetőpartnerrel ülök szemben, akivel tudok egy húron pendülni. Olyan dolgokat ki tudott belőlem hozni, hogy teljesen felszabadultan, szinte gondolkodás nélkül beszéltem. Tudtam, hogy ennek lesz folytatása? ? idézte fel Caramel. Az énekes történetei közül jó párat már nagyon régóta magában hordoz. Talán többé nem is hozza őket szóba, de most jól esett kimondania, elengednie és ?levetnem, mint egy vizes kabátot?.
?Úgy érzem, mintha a sejtjeimben benne lenne a törökszentmiklósi cigánytelep, az üveggyár, a Megasztár-ház vagy éppen az első Aréna-koncert. Minden mondatát áteresztettem magamon. Mindkettőnk szíve-lelke benne van ebben a könyvben? ? mondta el Szily Nóra.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond
