A Selinunte kiadó fontos feladatának tekinti, hogy hozzáférhetővé tegye a kortárs magyar dráma legfontosabb műveit. Az Olvasópróba című antológiasorozat színpadon már bemutatott új magyar színdarabokat jelentet meg, a Kortárs drámaírók-sorozat szerzői köteteket ad közre. Ennek a sorozatnak hetedik köteteként jelentek meg Forgách András válogatott színdarabjai.
Forgách András nemcsak jelentős prózaíró, hanem drámaíróként, fordítóként, dramaturgként (sőt rendezőként) is fontos szerepet játszik a magyar színházi életben. Voltak olyan korszakai, amikor tevékenykedésének fókuszában egyértelműen a színház állt, szinte egymást érték a sikeres bemutatói. Ezért meglepő, hogy egy korai vékony kötetet leszámítva drámái nem jelentek meg könyv alakban. Ezt a hiányt pótolja a most megjelent kiadvány.
A játékos és a többiek című válogatás hét színdarabot tartalmaz. A címadó mű volt Forgách első színházi bemutatója. A Katona József Színház tűzte műsorára 1985-ben Csizmadia Tibor rendezésében. A Dosztojevszkij regénye nyomán készült darab főszerepeit Gobbi Hilda, Básti Juli és Bán János játszotta.
Még a 80-as évek elején kezdte írni Forgách a Vitelius című történelmi drámáját. A témára Suetonius Caesarok élete című könyvében talált rá. Az elkészült darabot 1992-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház Vincze János rendezésében, Koltai Róberttel a címszerepben. A Mandulákat a 80-as évek középén írta a szerző a Vígszínház ösztöndíjasaként. 1992-ben tévéjáték készült belőle Zilahy Tamás rendezésében.
Forgách András talán legtöbbet játszott darabja A pincér, amely a 80-as évek végén született, 1988-ban rádiójáték készült belőle Garas Dezső és Csákányi Eszter főszereplésével, Surányi András rendezésében. A színházi ősbemutatót Zsótér Sándor rendezte 1995-ben Miskolcon. Később Forgách András, Illés Edit és Telihay Péter rendezésében is bemutatták a darabot. A takarítónő a kétezres évek elején készült, 2003-ban rádiójáték született belőle Zoltán Gábor rendezésében, Szirtes Ági és Forgách András szereplésével.
Forgách talán legsikeresebb darabja A kulcs. A kétezres évek elején született, több díjat nyert darab ősbemutatóját Ascher Tamás rendezte a Kamrában Máté Gábor és Fekete Ernő főszereplésével. Később Dömölky János is megrendezte Kecskeméten, tartottak belőle felolvasó-színházi bemutatót Lengyelországban, majd játszották Londonban is. A fiú a tízes évek elején született, színházi ősbemutatóját maga Forgách András rendezte Nagyváradon 2013-ban.
Fodor Tamás, aki többször dolgozott Forgách Andrással, így ír róla: „A drámaíró Forgách kopoltyúval lélegzik. Az élő színház az a tenger, amelyből az éltető oxigént kinyeri. A valóságban megismert, sőt megkockáztatom, a vele együtt ficánkoló színész az, akitől neki is úszni lesz kedve, akikkel együtt képes tovább teremteni magát a közeget. A színházi alkotófolyamatban inspirálóan – motiválva és motivációt termelve, a többi alkotót kritikusan, ugyanakkor serkentve – vesz részt. Illik rá az, ahogy Brecht kedvenc figurája, K. úr a színházi módszerekkel kapcsolatban egy gépkocsivezetőt dicsér: Saját útjánál jobban érdekli a forgalom egésze… Gondolatban együtt halad a mögötte meg az előtte járó kocsival, s ezenfelül szüntelen örömöt jelent számára a járművek összességének előrehaladása, sőt, még a gyalogosoké is.“
Forgách András válogatott színdarabjainak kötetbemutatóját az Írók Boltjában tartják. A művek hátteréről, születésükről, színházi és színházon kívüli életükről, a drámaírók és a drámaírás helyzetéről, lehetőségeiről beszélget a szerzővel és Radnóti Zsuzsa dramaturggal Sándor L. István, a Selinunte színházi könyvkiadó vezetője.
Részletek itt.
