(MTI) - A HarperCollins kiadó gondozásában napvilágot látott könyvben három kategóriába sorolhatók a levelek: élénk visszaemlékezések a Kennedy-gyilkosság napjára; vélemények a társadalomról, a politikáról, az elnökségről; a fájdalom és a veszteség érzésének személyes megélése. A kötetben több mint 200 olyan levél is olvasható, amelyet korábban még nem hoztak nyilvánosságra.
A 1,5 millió levél között, amelyet az özvegynek küldtek a merénylet után, több mint kéttucat érkezett Jane Drydentől, egy kitartó és drámai érzékkel megáldott 11 éves kislánytól, aki hat hónapon át hetente papírra vetett egy-egy levelet. "Tudom, hogy gyűlöli egész Texas államot. Én is" - írta Austinból 1964 januárjában Jacqueline Kennedynek. "Bárcsak Washington D.C.-ben élnék, ahol talán láthatnám, amikor a tornácon áll. Feltett szándékom, hogy oda költözzek, amilyen gyorsan csak lehet. Ott nagyobb biztonságban érezném magam".
Mivel a levelek elképesztő mennyiségben áradtak - 800 ezer levél csak az első hét hétben -, a részvétnyilvánítások többségét megsemmisítették. Dryden legalább egy írása előkerült azonban a bostoni John F. Kennedy Könyvtárba küldött 200 lap közül, amely jórészt elfeledve pihent, mígnem egy történész, Ellen Fitzpatrick úgy nem döntött, hogy megírja a Letters to Jackie: Condolences From a Grieving Nation (Levelek Jackie-hez: Részvétnyilvánítások egy gyászoló országtól) című kötetet.
