A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.

Lukács Miklós, a magyar kortárs zene és jazz megkerülhetetlen személyisége élete első szólóalbumán éteri tájakra kalauzolja a hallgatót. A No Man’s Land (A Senki földje) címen 2021 december végén megjelent lemez elkészítéséhez a világjárvány adott teret és időt, ugyanis a lemezen hallható kompozíciók a tavalyi kényszerű lezárások hónapjai során születtek meg. A munka során a szerző társproducerei Kopcsik Márton és Moldvai Márk voltak, a felvételek pedig a Bresaola studióban és a szerző otthonában készültek.

Az új lemez előadásmódban és megszólalásban továbblép a szerző korábbi munkáinak horizontján, egyik legfontosabb ihletése a kísérleti ambient jazz.

Lukács Miklós: No Man’s Land. Forrás: WM Music Distribution Ltd.
Az album egyúttal a világ első olyan cimbalom-szólólemeze is, amelyen a hangszeren kívül csak és kizárólag olyan elektronikus zenei elemek hallhatók, amelyek – többek közt mintázás és effektek segítségével – a cimbalom eszköztárát használják.

Az instrumentális darabok egy minden elemében egyedi, mégis egységes megszólalást hoznak létre, egyaránt merítve a világzene, a free jazz, az ambient, a noise, valamint a kortárs kísérleti elektronikus és akusztikus zene univerzumaiból, de egyúttal műfaji korlátokon túllépő kísérletek azzal kapcsolatban is, hogy a 21. század elején miként lehet érvényes formában a cimbalomhoz mint kortárs hangszerhez nyúlni.

„A bezártság, a karantén megszűntette a művészi én hagyományosan utolsó színterét, az élő fellépéseket. A nappalikban, hálószobákban és a magánszféra ki tudja még, hány helyszínén bármikor elérhető online koncertek során viszont a visszacsatolás a művész számára elmarad” – mondja a szerző. Lukács Miklós szerint „a járvány alatt a stream koncertek során a közönség arcát nem láthattuk, reakcióit nem érzékeltük, a siker csak lájkok és nézettség formájában jelent meg”, így szerinte a zene alkalmazkodott az emberek otthoni rutinjához, ami előtte pont fordítva történt. „Kíváncsi vagyok, hogy ezek után a zene visszaemelése a fizikai térbe bizonyos változtatások mellett milyen reakciókat szül” – tette hozzá.

A hét egybefüggő tétel egyértelmű kérdések és válaszok helyett felvetéseket és megközelítéseket mutat fel, a választás lehetőségét pedig a hallgatóra bízza az ellenpólusok, azaz egó és egónélküliség, digitális és analóg, elektronikus és akusztikus, remény és reménytelenség között, amely választás a szerző szerint végső soron hozzáállás és nézőpont kérdése.

A lemezbemutató előadás során Lukács Miklós ezekre a kontrasztokra építve szeretné kísérlet tárgyává tenni, hogy az előadó-művészet eddigi előfeltevései valóban kikezdhetők-e, és hogy ebben a kísérletben hajlandó-e részt venni a közönség, azaz megvizsgálni, hogy maga az előadás-e a fontos vagy az akkor hallható zene és annak üzenete.

Nyitókép: BMC/Sarkadi Vivien