A sajtó onnan szedte híreit, ahonnan tudta, gyakran egymásból másolták a lapok a híreket. Magyarországon a bécsi Correspondenz-Bureau tartott fenn irodát, ami már valóságos hírtovábbító hivatal volt. A miniszterelnökség egy tisztviselőn keresztül mindig tájékoztatta a lapokat, esetenként cikkeket jelentett meg, újságokat támogatott pénzzel, hogy a "hivatalos híreket" is közöljék. Ez azonban akadozó gyakorlatnak bizonyult. 1880. március 3-án kezdte meg működését magánvállalatként a Maszák Hugó és Egyesy Géza által alapított MTI. Eleinte belföldre továbbított híreket, de már 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézmény lett belőle. Közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekhez: a párizsi Havashoz, a londoni Reuterhoz, a berlini Wolffhoz és a római Stefanihoz. Az MTI-t 1918 őszén a Károlyi-kormány ugyan államosítja, később azonban részvénytársaságként működik, s állami monopóliumot kap a rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére. 1950-ben végleg államosítják.
