Több mint háromszázezer műtárgyat őriznek majd a világszínvonalú múzeumi háttérintézményben.

Már zajlik az utóbbi évtizedek legnagyobb léptékű műtárgy-költöztetése, lezárult a korszerű restaurátorműhelyek kialakítása, és megkezdődött a munka az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.

A Liget Budapest projekt keretében felépült csúcsmodern múzeumi háttérintézménynek köszönhetően a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint 300.000 műtárgya kerül biztonságos és méltó körülmények közé.

„Az OMRRK felépítésével nem csupán egy sok évtizedes hátrányt ledolgozva sikerült méltó körülményeket biztosítani nagy nemzeti közgyűjteményeink számára, hanem rögtön az európai élvonalba kerültünk. Hiszen hasonlóan komplex kiszolgáló létesítménnyel még a kontinens nagy múzeumai is csak elvétve rendelkeznek. A legjelentősebb európai múzeumok, a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs frissen elkészült, illetve a párizsi Louvre kivitelezés alatt álló szakmai intézményeivel kerültünk egy kategóriába, s azokkal

minden összevetésben – képességeiben, felszereltségében és kapacitásában – állja a versenyt

a hazai fejlesztés" – mondta Baán László, a projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

2019-ben készült el az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett itt működik a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és helyet kapott egy látogatóközpont is.

A csaknem 30.000 négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát. 

„A Városligetben működő és az oda költöző múzeumok háttérintézményeként működő OMRRK épületkomplexumának legnagyobb létesítménye a múzeumi raktáraknak és restaurátor-műhelyeknek otthont adó épület. Ez a térszint alatt négy, a felett pedig háromszintes területen biztosít korszerű és biztonságos körülményeket” – tette hozzá Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. vezérigazgatója. Az itt található műhelyek, irodák, műtermek és laborok a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret biztosítják az ott dolgozó múzeumi szakemberek számára.

Az egykori kórház izraelita imaházának, majd a felvételi épületének rekonstruált létesítményében kapott helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont. Benne az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között egy konferenciatermet is kialakítottak. Az épületegyüttesben, az egykori Bródy Adél kórház korszerűen felújított és átalakított épületében több mint 3000 négyzetméteren kapott otthont a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint egymillió dokumentumát őrző Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is.  

Az intézmény európai viszonylatban is egyedülálló intézménykomplexumának területén egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres parkot alakítottak ki, a Bókay kertet.

Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria az OMRRK-ban

Az OMRRK épületében jelenleg is zajlik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint százezer gyűjteményi műtárgyának beköltöztetése. Már az új műhelyekben dolgoznak a két gyűjtemény restaurátorai.

Jelenleg Munkácsy Mihály, Czóbel Béla, és Szinyei Merse Pál, valamint Markó Károly, Vaszary János festményeinek restaurálása zajlik a közel 300 m2 alapterületű, nemzetközi színvonalú festőrestaurátor műteremben.

A legkorszerűbb technológiák segítségével az OMRRK további 7 műtermében és 4 diagnosztikai, valamint konzerválási feladatok ellátására kialakított helyiségében zajlik a restaurátorok munkája.

Az új épület adottságai műtárgyvédelmi feladatok tekintetében is egyedülállónak tekinthetőek az országban. 

Néprajzi Múzeum az OMRRK-ban

Az új épületben működik a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja is. A nemzeti etnográfiai gyűjtemény 28 műtárgyraktárban kerül rendkívül biztonságos és műtárgybarát környezetbe.

„A 150 éves története során most először saját épületeibe költöző Néprajzi Múzeumnak több mint kétszázezer műtárgyáról kell gondoskodnia. A világszínvonalú új tárolási rendszereket ideális helykihasználással, a biztonsági előírásokat és a tárgyak állagvédelmi szempontjait maximálisan szem előtt tartva tervezték és gyártották.

A Néprajzi Múzeum munkatársai fölmérték a teljes gyűjteményt, és ennek birtokában tudták a „testre szabott”, a gyűjteményeknek, sőt tárgycsoportoknak speciálisan megfeleltetett raktári rendszereket előkészíteni – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

A Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja a raktárak mellett világszínvonalú restaurátor műhelyekkel és preventív műtárgyvédelmi eszközparkkal felszerelve működik.

Az Ybl-díjas Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján készült fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekedett.

A telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett, régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.

Vasáros Zsolt tervező építész elmondta: „A tervezési feladat különlegességét és nehézségét elsősorban a bonyolult, lényegében hazai előképek nélküli múzeumszakmai épületegyüttes tervezési programjának összeállítása jelentette. Az építészeti karaktert a környezet értékeinek és az intézmény presztízsének figyelembevételével kerestük. A tervezési folyamatban közel százötven tervező, alkotó, mérnök és szakértő vett részt, kiemelendők az épületgépészeti és -villamossági, valamint a restaurátorszakmai területeken közreműködők” – mondta az építész.

Fotók: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert