Az első telepesek 1724-ben a németországi Gerolzhofenből és környékéről érkeztek Elekre, hogy letegyék a mai város alapjait a törökdúlást követően teljesen elnéptelenedett vidéken. Péntek délután ünnepi testületi ülésen az eleki önkormányzat testvérvárosi megállapodást kötött Almáskamarással. Délután a hagyományos felvonulással kezdetét vette a programsorozat, ám az azt követő ünnepélyes megnyitót elmosta az eső.
A rendezvényre Elekre érkezett Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta, Elek példát mutat országnak és világnak arról, milyen fontos egymás megismerése, az együtt élő népek gazdag kultúrájának élményszerű befogadása és beépítése. Hozzátette, négy nemzetiség ünnepélyes és felemelő tanúságtétele minden egyes világtalálkozó. „Az összetartozás kifejezésére mindig lehetséges és szükséges alkalmat találni” – húzta alá.
Elek múltja, lakóinak egyéni és közös sorsa, évszázadok küzdelmei, hányattatásai és újjászületései a közép-kelet-európai történelem elválaszthatatlan része. „Elek nem hagyta magát a rettenetes és szégyenletes tragédia, a németajkú testvérek méltatlan elűzetése és meghurcolása által eltörölni a föld színéről” – fogalmazott.
A megnyitón köszöntőt mondott volna Szelezsán György polgármester, Thorsten Wozniak, Gerolzhofen polgármestere, aki egy hete indult útnak kerékpárral és napi 140–160, összesen 1115 kilométert tett meg, hogy Elekre érkezzen, valamint Miroslava Szitová, a szlovákiai Smizany település polgármestere.
A világtalálkozón szombaton 300 év története élő képekben címmel az Eleki Németek Egyesülete mutat be egy különleges kiállítást, majd a hagyományos sváb bált rendezik meg. Vasárnap reggel megemlékezéssel, koszorúzással és ünnepi szentmisével folytatódik a világtalálkozó programja, majd a Szent István-szobor mellett felavatják a tricentenáriumi emlékművet, amelyet a városvezetés és az eleki német nemzetiségi önkormányzat közösen állíttatott, emlékezve a 300 évvel ezelőtti újratelepítésre. Délután első alkalommal adják át Elek város díszpolgári címét.
