A vasárnapig tartó fesztiválon a Nemzeti Filmintézet (NFI) szervezésében olyan felújított alkotások és filmritkaságok láthatók, amelyek kizárólag ez alkalommal tekinthetők meg nagyvásznon. „Ezek a filmek elhozzák Magyarországra a magyar és az európai filmművészet kiemelkedő alkotásait, a hollywoodi filmcsillagokat, és általuk bepillantást nyerhetünk a világ filmarchívumainak kincsesbányáiba” – hangzott el a fesztivál nyitóestjén.
Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az NFI igazgatóságának elnöke a megnyitón elmondta: az idén Budapest, Bécs, Hollywood mottóval megrendezett fesztiválon mintegy 100 filmen keresztül fedezheti fel a közönség azokat az együttműködéseket, amelyekkel a magyar tehetségek az egyetemes filmművészetet gazdagították az elmúlt 121 évben.
A fesztiválon közös kincsünket, a filmörökségünket ünnepeljük – fogalmazott, kiemelve: fontos, hogy ezeket a legendás filmeket bemutassák a fiataloknak. Thierry Frémaux, a lyoni Lumiere Intézet és a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, a rendezvény díszvendége kiemelte: a fesztiváloknak szerte a világon ugyanaz a feladatuk, a mozi örökségét, élményét továbbadni, biztosítva, hogy a mozi iránti szerelem ne hunyjon ki soha.
Beszélt barátjáról, André de Tothról, Tóth Endre magyar filmrendezőről, forgatókönyvíróról, filmproducerről, aki megszerettette vele Magyarországot, Budapestet. Mint mondta, a cannes-i filmfesztiválhoz kapcsolódó munkája során megismerhetett olyan alkotókat, mint Enyedi Ildikó, Szabó István, Mundruczó Kornél, Tarr Béla és Nemes László, akik bebizonyították a világnak, hogy Magyarország egy igazi filmes ország. Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, amelyek kortárs filmművészete azért ilyen erős, mert van mögötte egy filmtörténet – hangsúlyozta. Kiemelte:
az ilyen fesztiválok szerepe, hogy összekössék a kortárs alkotókat és filmművészetet a filmtörténettel és a korabeli nagy alkotókkal,
ez a hídszerep biztosítja, hogy a kreativitás és a szabad alkotás folytonossága megmaradjon. Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója arról beszélt, hogy a vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínház mellett a Toldi moziban, a Francia Intézetben és a Szent István téren lesznek. Mint mondta, az idei programot meghatározzák azok a filmesek, akik Budapestről és Bécsből indultak a világhírnév felé, főleg azok, akik Hollywoodban arattak sikereket. Feladatunk, hogy megértsük, mi az a titok, kulturális örökség, amit elvittek ebből a közép-európai régióból, amelyet a világ más pontjain is kamatoztatni tudtak – tette hozzá. Kiemelte:
a nyitófilm, az Oscar-díjas Kertész Mihály, Michael Curtiz King Creole című alkotása igazi remekmű, amelyet Elvis maga is élete legjobb filmjének tartott.
A megnyitó résztvevői tapssal tisztelegtek a kedden elhunyt Jean-Luc Godard filmrendező életműve előtt. A felújított filmklasszikusokat felvonultató fesztiválon szerda este az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható a filmtörténet kezdeteiről szóló Lumiere! – A kaland kezdete című film, amelyet Thierry Frémaux a Lumiere-filmek fennmaradt képkockáiból állított össze egyetlen filmalkotássá. A filmes szakember élőben fogja kommentálni a némafilmekből összevágott alkotást.
A rendezvényen a világ filmarchívumainak kincsei mellett az idén négy legendás mozifilmet: a Macskafogót, a Szelíd motorosokat, a Szárnyas fejvadászt és Kertész Mihály A tolonc című alkotását a Szent István téren, ingyenesen vetítik.
A fesztiválon emellett olyan remekművek láthatók, mint A medence Alain Delonnal és Romy Schneiderrel, A sejk fia Bánky Vilmával, a Sziget a szárazföldön Kiss Manyival és a Dögkeselyű Cserhalmi Györggyel.
A szervezők a diákoknak és tanároknak kétezer ingyenes akkreditációs karszalagot biztosítanak, amelyek a fesztivál összes vetítésére érvényesek. A rendezvény programja ezen a linken érhető el.
Nyitókép: Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke beszédet mond az V. Budapesti Klasszikus Filmmaraton nyitóeseményén az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt
