Ma reggel a Győri Városháza díszterme megtelt a Szép magyar beszéd versenyre az ország különböző részeiről érkező, a magyar nyelvet legszebben beszélő középiskolásokkal és felkészítő tanáraikkal. „Ez a rendezvény nemcsak az anyanyelvi verseny történetében egyedülálló, hanem abban is, hogy ez az egyetlen anyanyelvi verseny, melynek változatlan formában ugyanaz az intézmény, a Kazinczy Ferenc Gimnázium s ugyanaz a város, Győr városa ad otthont” – olvashatjuk a verseny honlapján.
A Kazinczy Ferenc nevét viselő gimnázium és a róla elnevezett díj valóban Győr város identitásának része – ezt emelte ki beszédében Dézsi Csaba András, Győr polgármestere: „Győr büszke arra, hogy otthont adhat a Szép magyar beszéd versenynek – gimnáziumunk zászlóshajója országunk képzésének, oktatásának.” A város vezetője így köszöntötte a versenyzőket: „Kedves fiatal barátaim, egy igazi kincs van a kezdetekben, ezzel úgy kell bánni, mint a hímes tojással. Nem csak őrizni kell az örökkévalóságnak, hanem képezni is kell a forrást. Tanáraink segítségetekre vannak és lesznek ebben mindig. Itt az a fontos, hogy kiművelt emberfőket engedjenek az iskolapadból a nagybetűs életbe.”
Dr. Fried István irodalomtörténész, egyetemi tanár a Szép magyar beszéd verseny legfőbb missziójáról és a a magyar nyelvápolási mozgalomban betöltött szerepéről tartott beszédében kiemelte: „Önök összegyűltek egy versengésre, amelynek nem lesznek vesztesei. Mindenki nyerni fog abban, hogy meghallgatja a másikat. Abban az adományban részesül, hogy ad valamit önmagából, beszédéből és kap a mások beszédének meghallgatásából. Nagy dolog ez manapság, roppant felelősség ez. Kosztolányi Dezső nyelvtisztítókról és nyert piszkítókról értekezett: nem vitás, hogy mi hova állunk. Oda kell állni, mert ez közös ügy.” A magyar nyelvet ért hatások természetes módon formálják nyelvünket, ám nem mindegy, hogy mi, nyelvhasználók és a nyelv örökösei hogyan sáfárkodunk az újdonságokkal, mit kezdünk a nyelvet alakító jelenségekkel. „Minden beszélgetés egyben válasz egy korábban elhangzott kérdésre, olyan válasz, amiben újabb kérdések rejtőznek, egy örökös beszélgetés, egy örökös információ átadás, egy soha el nem nyugvó folyamat, amelynek alakulásáért mindenki személy szerint felelős. Ezt a felelősséget mutatják a versenyek is, ahol szorgos munkával fölkészültek a diákok arra, hogy számot adjanak, miként tudnak árnyaltan, okosan, szépen beszélni” – mondta Fried István.
Az irodalomtudós két, Győr városához köthető, a magyar nyelvművelés szempontjából kulcsfontosságú személyiség munkáságát és kapcsolatát emelte ki beszédében. Révai Miklós, a magyar nyelv és nyelvészet első egyetemi tanára a Pesti Egyetemen, még latin nyelven tanította előadásait, latin nyelven, grammatikákat, nyelvtankönyveket írt. Nélküle a magyar történeti nyelvészet elképzelhetetlen. A másik a vele szövetséges Kazinczy Ferenc, aki az ország első irodalmi lapját alapította meg, ezáltal bekapcsolta a magyar nyelvet a nemzetközi vérkeringésbe is: „Az, hogy magyarul szólaltak meg a világirodalomnak olyan klasszikus alkotásai, mint például Shakespeare Hamletje, azt bizonyította, hogy ezen a nyelven minden megszólaltatható, minden lehetséges. A magyar irodalom is világirodalom” – mondta a professzor.
A verseny megnyitó ünnepségének zárszavai az anyanyelv ügyének és a magyar nyelv lehetőségeinek távlatait idézték: „Szeressük ezt a nyelvet, ez Petőfi nyelve, Madách Imre nyelve: 200 évesek, gyermek-ifjak Shakespeare nyelvéhez képest, vagy Balassi nyelvéhez képest. Azáltal, hogy magyar nyelven is a világirodalom alkotásai születtek meg, a magyar nyelv és a világ legszebb, legértékesebb, legtöbb gondozást ígérő nyelvei közé tartozik” – mondta Fried István.
Az idei verseny zsűrije két kategóriában, összesen 3 csoportban hallgatja meg az országos döntőre érkezett 156 fiatalt. A gimnáziumi tanulók egyes csoportját a Kazinczy Ferenc Gimnázium könyvtárában hallgatják meg a bíráló bizottság tagjai: Minya Károly intézetigazgató, főiskolai tanár, Lőrincze-díjas, a bíráló bizottság elnöke, Korzenszky Richárd Prima Primissima díjas bencés tanár, Kovács László, a somorjai Madách Imre Magyar Tannyelvű Gimnázium nyugalmazott igazgatója, Kazinczy-díjas, valamint Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó.
A gimnáziumi tanulók kettes csoportja, amely a Kazinczy Gimnázium 20-as tantermében versenyez, ugyancsak a magyar nyelvet mesterfokon bíró ítészek előtt ad számot nyelvi készségeiről: Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a bráló bizottság elnöke, Dr. Eőry Vilma nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, Kazinczy-díjas, a bíráló bizottság társelnöke, Bordi András Kazinczy-díjas rádióbemondó, valamint Szilágyi Zoltán rádióbemondó, az Országgyűlés sajtófőnöke hallgatja meg a diákokat.
A szakképző iskolákból érkezett tanulókat a Győri Városháza impozáns dísztermében kezdhették meg a versenyt, olyan illusztris nyelvápolók méltatására számítva, mint Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, Arany Kazinczy-díjas, a bíráló bizottság elnöke, Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, Kazinczy- és Lőrincze-díjas tanár, a bíráló bizottság társelnöke, Batári Antal Kazinczy-díjas középiskolai tanár, valamint Kovács Zsuzsanna, az Anyanyelvápolók Szövetségének irodavezetője.
A háromnapos program első két napja a versenyszámok meghallgatásával és délutáni, esti kulturális programokkal telik, vasárnap délelőtt kerül sor a Szép magyar beszéd verseny idei fordulójának ünnepélyes eredményhirdetésére.
Gáspár Kinga
A szerző felvételei
