Bokor Miklós magyar származású művész élete jelentős részét Franciaországban töltötte. A holokauszttúlélő a Maraden-kápolna falát választotta hatalmas alkotásához, mely a hatmillió zsidó halálát okozó náci genocídiumnak állít emléket.
A Martel közelében található 12. századi kápolna azonban súlyos veszélybe került, ugyanis a délnyugat-franciaországi Lot megye zord időjárása fokozatosan rongálja. A tető néhány darabja kilazult, így beesik az eső, miközben a páratartalom is emelkedik. A több száz összegabalyodó emberalakot ábrázoló falfestmény egyelőre érintetlen.
Bokor véletlenül talált rá a kápolnára. Egy közeli barátja szerint azonnal megszületett benne a freskó ötlete. Raphael Daubet egykori polgármester és jelenlegi szenátustag „csodálatos tanúságtételnek” nevezte az alkotást, kijelentve azt is, hogy segíteni fog e művészi értékű hagyaték megőrzésében.
Bokor Miklós leszármazottai szeretnék eladni a művet, amelynek árát a festő korábban eladott képei alapján 500 ezer euróban állapították meg. „Gyorsan kell cselekednünk ”– mondta Daubnet. – „Felvettem a kapcsolatot néhány alapítvánnyal, melyek a soá emlékezetével foglalkoznak, de még nem találtam olyan intézményt, amely megvásárolná az épületet.”
Történelmi emlékműként a kápolna állami támogatásra jogosult a restaurációt illetően, de egy vásárlóra is szükség lenne, hogy az ügy közérdekűvé válhasson – közölte a Yahoo News.
Bokor Miklós-kiállítás nyílt a Nemes Galériában
Bokor Miklós (1927–2019) Munkácsy-díjas festőművész alkotásaiből Reflexiók címmel nyílt kiállítás a budapesti Nemes Galériában.
Bokor Miklóst Franciaországban a 20. század egyik legkiválóbb művészeként tartják számon, munkái szerepelnek a Pompidou Központ gyűjteményében is. A művésztől jelenleg egy nagyszabású tárlat részeként a lyoni Musée des Beaux Arts-ban láthatók képek, ezzel egy időben nyílt magyarországi kiállítása. Bokor Miklós érzékeny absztrahált festményein tájak- és önreflexiók jelennek meg. Ábrázolásai egyszerre mélyrehatóan drámaiak és légiesen könnyedek. A koncentrációs táborokban megélt szenvedés rétegről rétegre épül bele munkáiba. Képein a külső táj meditatív szépsége az ember hiányának feszültségével a művész egyedi formanyelvén keresztül elevenedik meg. Alkotásai nem elfedik a szenvedést, hanem tragédiájának emlékei mellett a villanásnyi szépséggel együtt mutatják meg azt.
Bokor Miklós eredetileg biológusnak készült. Tehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, azonban a koncentrációs táborok megélt borzalmait követően fordult csak hivatásszerűen az alkotás felé. Természet iránti szeretete nem múlt el nyomtalanul, és ez a december 20-ig nyitva tartó budapesti kiállítás magját képező alkotói periódus képtémáinak kiindulópontja is.
Fotók: AFP / Lionel Bonaventure
