A Szépművészeti Múzeum kiállításával megnyílt a teljes körűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd. A Liget Budapest-projekt keretében megvalósult, hatmilliárd forintos beruházással egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének több száz jeles darabja hét évtized után talált végre méltó otthonra. Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el, interaktív múzeumi körülmények között, így a Csillagerőd igazi családbarát kulturális intézményként várja a látogatókat. 

A Csillagerődöt és környezetét teljes körűen felújították és bővítették

Az új intézményt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg.

„A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. A múzeum teljes gipszmásolat-gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása nemcsak magyarországi vonatkozásban jelentős, hanem közép-európai viszonylatban is példa nélküli” – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-projekt miniszteri biztosa az új létesítmény átadóján.

A több mint három évig tartó munkálatok során – Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján – az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították és bővítették egy új, többfunkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is. Ennek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 négyzetméterre növekedett. Az épületben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének csaknem 300 jeles darabja talált otthonra, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásait.

A tárlat az antikvitás korától a reneszánszig megidézi az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásait

Az intézmény megnyitását követően a látogatók megcsodálhatják majd többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolatát csakúgy, mint a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását.

A kollekció kétségtelenül az ország egyik legtöbb megpróbáltatást kiállt képzőművészeti gyűjteménye volt, amely a 20. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassa be a látogatóknak. Az anyag nagy része több mint hét évtizede raktárba került, illetve szétszóródott az országban, s számos mű súlyosan sérült. Ez a tarthatatlan helyzet oldódott meg a mostani fejlesztéssel, a gyűjtemény legjelentősebb része – a szükséges restaurátori munkák elvégzését követően – került a kibővített komáromi Csillagerődbe.

A felújításról

A megújult Csillagerőd az egész országból várja majd az iskolai csoportok és a családok látogatását, akik számára gazdag és izgalmas, interaktív programokat kínál az új intézmény.

A felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, így az eredeti állapotában állították helyre

A komáromi Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően – ahol lehetséges volt – az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. Az új, kibővített komplexumban a 21. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kaptak. Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki. Az erődrendszer két évig tartó felújítása során 32 000 köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel és 115 000 bontott téglát építettek be.

A kiállításról

A komáromi Csillagerőd állandó kiállítása a budapesti Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményéből született. A másolat szó sokak számára mindössze egy olyan tárgy, amely csupán visszfénye az értékesebb, eredeti műalkotásnak. Az itt kiállított gipsz szobormásolatok azonban egykor főszerepet játszottak a szobrászat történetének bemutatásában. Az európai szobrászat legfontosabb emlékeiről készített gipszöntvények világszerte számos múzeum teljes értékű műtárgyai voltak a 18. századtól a 20. század elejéig.

Az épületben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének csaknem 300 jeles darabja talált otthonra

Nem pusztán helyettesítették az eredeti szobrokat, műemlékeket, hanem megtestesítették a múlt művészetét. Ám a 20. században fokozatosan megváltozott a másolatok megítélése, a legtöbb gipszgyűjtemény – így a budapesti is – mostoha sorsra jutott: jórészt raktárakba kényszerült, számos darabja megsérült vagy megsemmisült.

A Liget Budapest-projekt keretében felújított Csillagerőd kiállításán a Szépművészeti Múzeum egykori gipszgyűjteményének darabjai sok évtizedes kallódás után most ismét fontos szerepet tölthetnek be a régmúlt korok kultúrájának közvetítésében. A gondos restaurálás eredményeként egyfajta „kultúrtörténeti tanösvényként” Komáromban is tanulmányozhatók az ókori, a középkori és a reneszánsz szobrászat kiemelkedő alkotásai. A kiállított mintegy háromszáz élethű gipszmásolat segítségével olyan jellemző vonásokat, összefüggéseket figyelhetünk meg, amelyeket – például az eredeti művek túlnyomó többségének mozdíthatatlansága miatt – egyetlen hagyományos tárlat sem képes bemutatni.

A komáromi Csillagerőd új, különleges történeti értéket képviselő szobormásolatokból álló kiállítása lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését az antikvitástól a reneszánszig, a stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának, alkalmazásának szemléltetését. Ezek mellett a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít a tárlat, így lehetőség nyílik például a Laokoón-szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. Az eredetileg sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített műalkotások után készült gipszmásolatokat itt közelről és szemmagasságból lehet tanulmányozni.

Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el interaktív múzeumi körülmények között

Az épület történetéről

A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer kialakítása az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni, megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd – egy korábbi palánkvár helyén – 1850 és 1871 között épült. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött.

A második világháború alatt rövid ideig internálótábor volt, majd ezt követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került, és a cég zöldségraktárként használta a helyiségeit.

Fotók forrása: Liget Budapest-projekt