Az itt kiállított fotók nem feltétlenül mérföldkövei az emberiség történetének, ugyanakkor visszahozhatatlan pillanatokat ábrázolnak, amelyekről később kiderülhet, sorsfordítók voltak – mondta el a kiállítás csütörtöki megnyitóján a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf üdvözölte, hogy a nemzetközi pályázaton a regionalitás szerepe növekedett, valamint hogy előtérbe kerültek az elemzőbb látásmódú munkák. Mint kiemelte, az idei World Press Photo kiállítás számos társadalmi igazságtalanságot mutat be, a megörökített pillanatok többsége sajnos nem derűs. Ez is azt bizonyítja, hogy a világ egy hosszabb nyugalmi korszak után sajnos veszélyesebb lett – mutatott rá.

A miniszter hangsúlyozta: ebben a helyzetben a magyar kormány végzi a dolgát, és cselekszik, ahogy a kiállítás fotóinak készítői is végezték a dolgukat. A fotóriporterek kamerája egyfajta fegyver, de azzal remélhetőleg az igazságosságot és a békét szolgálják – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

L. Simon László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a World Press Photo válogatása egy 40 országot érintő turné során érkezett Magyarországra, mint immár hosszú évek óta, idén is a Nemzeti Múzeumba. Ezúttal is fantasztikus anyagból válogatott a nemzetközi zsűri: 4066 fotográfus 130 országból 64 823 fotóval pályázott – hangsúlyozta.

A főigazgató kiemelte, hogy a kiállítás alkotói nem csupán nagyszerű művészek, hanem a sajtó munkatársai is. Bízunk benne, hogy a sajtószabadság továbbra is érvényesülni fog Magyarországon és Európában is – fogalmazott, hozzátéve: az Európai Lapkiadók Egyesülete éppen a napokban tiltakozott az EU szerintük a sajtószabadságot korlátozó tervei ellen.

A hagyományokhoz híven a World Press Photo kiállításhoz idén is kísérőtárlat társul, ezúttal Radisics Milán természetfotós munkáiból, Lábnyomunk – Az ember hatása bolygónkra címmel – közölte L. Simon László.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete elmondta: a World Press Photo egy 1955-ben Amszterdamban alapított, független nonprofit szervezet, amely azóta is világszerte elismert platformja az újságírásnak. Mint hozzáfűzte, a sajtószabadság fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen ezekben a zaklatott időkben: néhány száz kilométerre Budapesttől most is zajlik Ukrajna orosz inváziója, miközben gazdasági nehézségekkel és a klímaválsággal is meg kell küzdeni.

A kritikus, független oknyomozó újságírás minden demokrácia életerejét adja – hangsúlyozta Désirée Bonis, hozzátéve: a sajtószabadság megléte ezért is fokmérője annak, hogy egy ország készen áll-e az EU-csatlakozásra.

Marika Cukrowsky, az idei kiállítás kurátora elmondta: a World Press Photo csaknem hét évtizedes történetének legnagyobb változása, hogy a pályázat előzsűrizését regionálissá tették, így a helyi események értőbb értékelése várható. A globális zsűrizés előtt külön-külön értékelik az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a délkelet-ázsiai és az óceániai régióból küldött pályaműveket.

A World Press Photo pályázat 2022-es kiállítása október 30-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A nyitóképen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Révész Tamás fotóművész, a tárlat magyarországi szervezője és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kiállítás megnyitóján.
Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt