A csütörtöki megnyitón Novák Katalin köztársasági elnök üzenetét tolmácsolva Victor Katalin elnöki tanácsadó kiemelte: az OSZK születése alapjaiban járult és járul hozzá ma is a nyelvében, szellemiségében, esszenciájában szuverén nemzet kulturális életéhez. Magyarország most is épül, előretekint, és meg akarja magát mutatni a világnak – hangsúlyozta üzenetében az államfő, hozzátéve: „Kötelességünk építkezni, konokul kitartani a nemzet megerősítésének és építésének szándéka mellett.”
Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára kiemelte: Magyarországon 220 évvel a nemzeti könyvtár megalapítása után ma 3900 könyvtári szolgáltatóhely található, és a mozgókönyvtári rendszerrel minden településen elérhetők a könyvtári szolgáltatások. Ezek a könyvtárak mindenütt az írott, rögzített kultúra őrzői és továbbadói, rendkívül erős és fontos közösségépítő szerepük van. „Nem titkolt célunk, hogy Magyarországon újból megszülessen egy reformgeneráció, mely büszke magyar múltjára, melynek gondolkodásában és szívében újra helyet kapnak az olyan értékek, mint a tenni akarás, a hazaszeretet, a jótékonyság, a becsület, az önfeláldozás és az áldozatos, hazáért és embertársainkért végzett kitartó munka” – fogalmazott Hoppál Péter.
A tárlat a nemzeti könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc gróf előtt tiszteleg, és a történelmi előzménynek tekinthető Corvin-könyvtárat is felidézi, valamint a többmilliós dokumentumállomány összetettségét, az írott magyar kulturális örökséget mutatja be.
A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő tárlat összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal az OSZK gyűjteményében őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című kiállítással is.
Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) a 18. század végén a magánkönyvtárát alakította hungarikumgyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, egyben meghatározva annak fő gyűjtőkörét. A nemzeti gyűjtemény alapítását a könyvtárak védőszentje, alexandriai Szent Katalin ünnepére időzítették. Széchényi Ferenc 1802. november 25-én írta alá az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített.
Fotók: MTI/Soós Lajos