Megnyílt Ezüst György festőművész emléktárlata Békéscsabán

Ezüst György (1935–2017) festőművész 2020-ban lett volna 85 éves, az emlékére szerveződő kiállítássorozat azonban a koronavírus-járvány miatt csúszott. Budapest után most érkezett meg a művész szülővárosába. Az április 17-ig a Pátkai Ervin Teremben látható kiállítás nyomon követi Ezüst György művészetének alakulását a figuratív, a látható valósághoz szervesen kapcsolódó, realista szellemben fogant alkotásoktól indulva az absztrakt művekig, lépésről lépésre követve az életműben az átalakulás folyamatát.

Gyarmati Gabriella, a tárlat egyik kurátora elmondta, a kiállításon 37 műalkotás szerepel: akvarellek, olajképek, dobozképek és plasztikák, amelyeket a múzeum műtárgyai közül, valamint az örökösök családi gyűjteményéből válogattak. Emellett a Békés Megyei Önkormányzat képzőművészeti gyűjteményéből öt olajfestménnyel találkozhatnak az érdeklődők.

Egri Mária művészettörténész a méltatásában kiemelte: Ezüst György első kiállítása Békéscsabán volt 1961-ben a Munkácsy Múzeumban, majd az utolsó szintén a viharsarki városban 2010-ben. Számára Békéscsaba volt a forrás, amelyhez mindig visszatért. Itt, az evangélikus nagytemplom előtt festette egyetlen egész alakos portérját is Budapestre költözése előtt – mondta.

Varga Tamás polgármester a köszöntőjében elmondta: 2012-ben a művész nevét viselő ösztöndíjat alapítottak, amelyet négy iskolai félév alatt nyolc ifjú középiskolás „művész” érdemelt ki.

Ezüst György, bár fiatal festőként hagyta el a békési megyeszékhelyet, sohasem szakadt el szülővárosától. Mokos József festő békéscsabai szabadiskolájában szerezte első ismereteit a képzőművészetről, majd az egri tanárképző főiskolán tanult. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1971-től Budapesten élt.

Munkásságát úgy jellemzik: festészet a realizmus és a kísérletezés jegyében. Ezüst György az alföldi hagyományok folytatójaként vált ismertté, az alföldi táj és a népművészet hatása érvényesült életképein, tájképein. Képteremtő logikájának meghatározó eleme – saját hitvallása szerint – a népművészet tiszta szín- és formavilága, valamint az alföld sajátos atmoszférája volt. A múltidézés, a gyökerek, a paraszti sorhoz való kötődés gyakran megjelenő, jellemző témái voltak.

Számos művészeti irányzattal, technikával kísérletezett. Kiemelkedő művészportréi között tartják számon Faludy Györgyről, Sütő Andrásról és Tóth Menyhértről készült festményét. Úgy festett, hogy először sajátos alapot képezett a felületen, aztán azt más festékekkel dúsította, és az így létrejövő gesztusfelületet alakította tovább a saját koncepciója szerint. Ez az eljárás érdekesebbé tette a képek felületét, főként az absztrakt festményeknél. A festmények mellett grafikákat és térplasztikákat is készített.

Művészetét számos díjjal, köztük Munkácsy-emlékplakettel, Medgyessy-emlékéremmel, Nagymaros Plakettel, az Országos Portré Biennále díjával és 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Legendás temperamentumát és festményeit szerette a közönség. Műgyűjtők és közgyűjtemények anyagát gazdagítják munkái. Ezüst György Budapesten hunyt el 2017-ben.

Nyitókép: Ezüst György a budapesti műtermében (2010). Fotó: MTI/Kovács Sándor