(MTI) - Schneider Márta elmondta, hogy a Kultúra és Szabadidő videoinstalláció filmjei "Budapest úgynevezett művelődési házait" mutatják be, azt a hatot, amelyek "különböző szempontból értelmezhetővé teszik a kultúrház intézményét, a szabadidő hasznos eltöltésére (...), a dolgozó emberek számára létrehozott monumentális épületeket".
Andreas Fogarasi Bécsben élő magyar származású művész kiállításán fekete boxokban, úgynevezett minimozikban láthatók a néhány perces minimalista filmek, amelyek többnyire emberek nélkül mutatják a művelődési házak külső és belső tereit. A videoinstalláció a budai MOM, a mátyásföldi Ikarus, a kőbányai Pataky, a VIII. kerületi Gutenberg, a budafoki Kusza művelődési házat, illetve az óbudai kultúrházat mutatják be. "A videoinstalláció filmjei a szubjektivitás és objektivitás között helyezkednek el, egyszerre dokumentaristák és esszészerűek" - mondta Andreas Fogarasi saját művéről.
Az átriumos magyar pavilon sötétszürkére festett belső falai között egymás mellett kapott helyet a hat, kívül-belül feketére mázolt, fából ácsolt kuckó. Néhány embernek helyet adó padokon ülve nézhetők a folyamatosan futó filmek, s általában csak a forgatás során felvett háttérzaj hallható.
Az épület egyik különálló termében szürke dobogóhoz drótozva öt katalógus várja az érdeklődőket. A látogatók a dobogón ülve olvashatják el a hat művelődési házat bemutató leírásokat, a tárlat által feltett kérdésekkel kapcsolatos írásokat, valamint a videók néhány képkockáját.
A Tímár Katalin kurátor által szerkesztett katalógus nemcsak a tárlat képeit tartalmazza, hanem a projekt által felvetett kérdéseket is vizsgálja, inkább olvasókönyv, mint katalógus - mondta a művész. A vaskos kötetben 6-7 szöveg olvasható egyebek mellett a munka és a szabadidő viszonyáról, kelet-németországi kultúrházakról, a munkásmozgalom helyeiről, az önszerveződésről, egy része pedig a művelődési házakat építészeti szempontból mutatja be.
A magyar pavilon első látogatói mégsem igazán értették a hat budapesti művelődési házat bemutató videoinstalláció üzenetét. Egy amerikai látogató az MTI-nek elmondta, hogy a tárlat számára olyan, mint "a császár új ruhájának" története. "Az emberek azt hiszik, értik, de igazából nincs mit megérteni rajta" - fogalmazott a fiatal nő. Hozzátette, hogy járt ugyan már Budapesten, de a számára filmek a városról sem mondanak semmit.
Egy olasz férfi szerint számára kiderült: a filmek azt mutatják be, hogy a korábban munkások számára szórakozóhelyeknek létrehozott különböző épületeket a kommunizmus bukása óta más célokra használják, de a tárlat egészének üzenete nem volt érthető. "A valós célja ezeknek a képeknek nem világos számomra" - tette hozzá.
