A hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában rendezett ünnepségen a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: nagy hagyománnyal büszkélkedhet a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat. Elmondta, hogy Tornyai János Munkácsy Mihálytól lesve, francia mintára alapította meg a tárlatot, ezzel versenyt és seregszemlét biztosítva a hazai művészek számára. ?Ahogy Cseh Tamás fogalmaz: a szűk levegőjű ?50-es években szervezték meg a tárlatot, ráadásul az alapító atyák, Barcsay Jenő és Kondor Béla sem tartozott a kiemelt művészek közé. Az új képzőművészeti bemutatkozás az ország üde színfoltjává vált? ? fogalmazott a miniszter. A fővárostól távol eső kiállítást provinciális kezdeményezésként kezelték az akkori politikusok, amelyre szerintük így nem volt érdemes odafigyelni. Mint elmondta: a ?60-as évek átmeneti támogatása után nagyon viharos volt a Vásárhelyi Őszi Tárlat élete, ?és csak az utóbbi 10-15 évben találtuk meg a mostani, új hangot.? Büszkén osztotta meg véleményét, miszerint az Alföld nem zárja ki a művészeteket. ?A nagy sömmi ? ahogy Tornyai fogalmaz ? mégis tartogat valamit. A nagy sömmi nekünk mindent jelent.?
Szurcsik József képzőművész, az Magyar Művészeti Akadémia tagja a kiállításról elmondta: Hódmezővásárhelyen a művészeket nyitottság és szeretet fogadja. A Vásárhelyi Őszi Tárlat öröksége olyan, amelyre érdemes építeni, de a tanulságait is érdemes megszívlelni. A 19. század végén az akadémiák zárt levegőjében való munkálkodást a festők a szabad levegőre cserélték, és Európa-szerte kivonultak, majd létrehozták a vidéki művésztelepeket. Nálunk Nagybánya, Szolnok, Kecskemét mellett Hódmezővásárhely is ekkor kezdett művészeti központtá válni.
?A 20. század hajnalán Tornyai János, Rudnay Gyula, Endre Béla éltek itt. A letelepedő művészek a tájat és az azzal élő embereket is megfestették, hiszen a vásárhelyi élet megörökítése nemcsak művészeti, de etikai kérdés is volt: az itt élő művészek számára fontos volt, hogy bemutassák a szegénységben élők problémáit. Meghatározónak bizonyult Kurucz D. Istvánnak köszönhetően a művésztelep megalapítása 1963-ban, majd a következő évben elindult a Vásárhelyi Őszi Tárlat napjainkig tartó sora. Noha a korabeli művészetpolitika támogatta a Munkácsy-örökséget továbbvivő Tornyai?Rudnay-hagyományt, a vásárhelyiség mégis a kritikai realizmus életben tartásával egyfajta oppozíciót képviselt. A múló évtizedek alatt a szervezők nem adták fel a helyi örökséget, az emberközpontú ábrázolást, így a nyitási kísérletek kiváló eredményt hoztak. Sajátos vásárhelyi tárlatok jöttek létre? ? osztotta meg gondolatait a képzőművész. Ráadásul ? mint hozzátette ? a város felelős vezetői minden időszakban komoly segítséget nyújtottak, támogatásukról biztosították az országos hatókörű művészeti fórumot. Így Hódmezővásárhely és az Őszi Tárlat ma már elválaszthatatlanok. ?A 21. század nem kerüli ki a Vásárhelyi Őszi Tárlatot sem, a jelenben élő aktív művészek saját életükkel, friss szemlélettel töltik meg a tárlatot, ami vonzóvá teszi azt a közönség számára is. Nemhogy vénülne, egyre fiatalodik és erősödik a tárlat.?
A díjátadót követően a Tornyai János Múzeumban megnyílt a tavalyi, a 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat kiemelt díjazottjainak kiállítása. Gaál József képzőművész Persona című tárlatával mutatkozik be, a Ritmus című kiállításon Mórocz István Rudnay Gyula-ösztöndíjas grafikusművész alkotásaival ismerkedhet meg a közönség, Bíró Botond, a Fiatal Festők Nívódíjával kitüntetett művész képei pedig az Elevenelemek című tárlatán láthatók.
A 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet Kondor Attila grafikusművész kapta, az elismerést Lázár János, Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke adta át. A Tornyai-plakettel minden évben a tárlaton szereplő egy kiemelkedő művész munkásságát ismerik el, amellyel a hazai kiállítások között a legmagasabb összegű, nettó egymillió forintos jutalom jár. A Szabó Iván szobrászművész által tervezett plakettet a díjazottak csak egyszer kaphatják meg.
A Hódmezővásárhely városa és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen alapított Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjat, amellyel egy éven át havi százezer forint támogatás és a névadó leszármazottja által adományozott Rudnay-rézkarc is jár, Szvet Tamás képzőművész nyerte el.
A Magyar Művészeti Akadémia által felajánlott díjban Papageorgiu Andrea festőművész részesült, az Emberi Erőforrások Minisztériumának különdíját Király Gábor festőművész vehette át Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkártól.
A kiállítás fődíján túl Hódmezővásárhely városa adományozza az Endre Béláról, valamint a Galyasi Miklósról elnevezett díjakat is: előbbi mesterdíjat Földi Péter, utóbbi nívódíjat Ámmer Gergő szobrászművész érdemelte ki.
A felsőoktatási intézmények festő szakának végzős hallgatói számára meghirdetett Fiatal Festők Nívódíjában Jagicza Patrícia Linda részesült.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
