A belvárosi kétszárnyú épület két teremsorának egyike a reformkort, a másik az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, valamint a nemzeti jelképek, nemzeti emlékezet témáit mutatja be, áttekintést adva Európa és Magyarország átalakulásáról a 19. század első felében. A látogatók egy szabóságba lépve ismerkedhetnek a reformkori öltözködéssel, a hangsúlyosabbá váló nemzeti vonásokkal és beléphetnek egy Biedermeier polgári szalonba – a vendégfogadás, a bensőséges családi élet színterébe.
Érdekes útleírások, visszaemlékezések és egyéb iratok idézik meg az egykori Pécset, lakosait és a korabeli életmódot valamint azt, mi történt 1848. március 15-én és az ezt követő napokban a fővárosban és a Mecsekalján. A szabadságharc időszakát bemutató teremben idővonal jeleníti meg az országos és pécsi, baranyai eseményeket.
Két kiemelkedő személyiség – gróf Batthyány Kázmér és Irányi Dániel – életútját külön is kiemeli a tárlat. A kiállítás néprajzi terme olyan paraszti, köznépi eredetű vagy használatú tárgyakat mutat be, amelyen jórészt a nemzeti címer, kisebb részben a magyar trikolór, a nemzeti hadsereghez és harchoz fűződő jelkép, a huszár mint hangsúlyos díszítőmotívum szerepel.
A Hűséggel és bátorsággal című időszaki kiállítást a Janus Pannonius Múzeum a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára és a Csorba Győző Könyvtár együttműködésével valósította meg. Készült Petőfi Sándor magyar költő, nemzeti hős születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumának anyagi támogatásával.
A kiállítás kurátora Gál Éva, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa, osztályvezetője. A tárlat 2024. március 31-ig tekinthető meg a JPM Vasváry-házban.
Nyitókép: Biedermeier szalon a Hűséggel és bátorsággal című kiállításon. Fotó: Janus Pannonius Múzeum
