A hatalmas épületkomplexum a világon a harmadik legnagyobb mecset, amely egy Korán-iskolának, egy egymillió könyvet tartalmazni képes könyvtárnak és az iszlám művészetet és történelmet bemutató múzeumnak is otthont ad. Az iszlám legszentebb városain kívül pedig ez a legnagyobb mecset a világon. A modernista stílusú épület arab és észak-afrikai díszítéseivel tiszteleg az algériai hagyományok és kultúra előtt, imacsarnoka 20 ezer négyzetméteres, amely akár 120 ezer hívő befogadására is alkalmas.
A mecsetet Abdel-Madzsid Tebbun algériai köztársasági elnök avatta fel. Maga a szentély már nagyjából öt éve látogatható a külföldi turisták és az állami látogatók számára. Az ünnepélyes megnyitót a jövő hónapban kezdődő iszlám szent hónap, a ramadán elé időzítették. A mecset megnyitása a muszlimokat „a jóság és a mértéktartás felé” terelheti – mondta az ünnepségen Ali Mohamed Szalabi, az iszlám szervezeteket tömörítő Ulema Tanács főtitkára.
A hatalmas mecset építését folyamatos viták és kritika kísérte már a helyszín kiválasztásától kezdve, mert a szakértők szerint földrengésveszélyes területre tervezték. A folyamatos csúszások és növekvő költségek ellenére az építkezés nem állt le, pedig megannyi bírálat érte, többen inkább kórházakat építettek volna helyette az országban. A Dzsamaá El Dzsazaír eredetileg Abdel-Azíz Buteflika korábbi algériai elnök nagy projektje volt, aki ezzel szerette volna megkoronázni politikai hagyatékát, és saját magáról akarta elnevezni az épületet. Tervei szerint 2019 februárjában át is adta volna, de végül 20 év kormányzás után lemondásra kényszerült a 2019-ben kezdődött kormányellenes tüntetéssorozat miatt. Buteflika kormányzását több korrupciós ügy is kísérte, kormányának több tagját azóta már börtönbüntetésre ítéltek hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és korrupció miatt. A mecset építési költsége hivatalosan 898 millió dollár (321 milliárd forint) volt.
