Megnyitották a kínai országos levéltárat

Kultpol

A levéltárban több mint százmillió oldalnyi dokumentumot tárolnak, s ennek több mint fele számít titkosnak, köztük azok, amelyek a kulturális forradalommal és az 1989-es Tienanmen téri, demokráciát követelő tüntetések véres felszámolásával kapcsolatosak.
 
"A törvények értelmében a fontos nemzetbiztonsági, védelmi és külpolitikai érdeket érintő dokumentumok titkosítása nem oldható fel" - mondta újságíróknak Jang Tung-csüan (Yang Dongquan), a levéltár vezetője. Ugyanez érvényes azokra a dokumentumokra, amelyek "különböző vitákról, köztük a nemzetiségi hovatartozást, a vallást és a tulajdont érintőkről szólnak" - tette hozzá.

"Nem számít, hogy a kulturális forradalomról, a jobboldal elleni mozgalomról vagy a nagy ugrásról van szó, ha egy dokumentum az általam érintett területeket érinti, s különösen ha egy személy magánéletét vagy jó hírét, akkor még nem nyilvános" - fogalmazott Jang.

A jobboldal elleni kampány során 1957-ben mintegy 500 ezer liberális értelmiségit telepítettek ki a városokból vidékre s végeztettek velük nehéz fizikai munkát. Az 1958-as, "nagy ugrás" nevű erőszakos iparosításnak, amelynek virágzó országgá kellett volna tennie Kínát, 30 millió ember halálát okozó, három évig tartó éhínség lett a következménye.

A Mao Ce-tung eszméihez hű ideális kommunista társadalom megteremtését szolgáló, 1966 és 1976 között lezajlott kulturális forradalom családok tömegének az életét dúlta fel, rengeteg - addig vezető pozícióban lévő - embert lehetetlenített el. Erről az időszakról néhány tartományi vezetés már tett közzé dokumentumokat. A Tienanmen téri tüntetések elnyomásáról is jelentek meg visszaemlékezések, de csak Hongkongban.